Levéltári Közlemények, 67. (1996)

Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - IRODALOM - Molnár Gizella, T.: Szeged története. 4. k. 1919–1944. Szerk.: Serfőző Lajos. Szeged, 1994. / 159–161. o.

160 Irodalom ugyanis arról — ahogyan Serfőző professzor is utal rá —, hogy a város szellemisége változik meg ebben az időszakban. Az Alföld egyik kulturális centrumává válik Szeged, és itt gyökerezik ma is érzékelhető értelmiségi jellege. Ráadásul ekkor épül ki az a kulturális infrastruktúra, amely napjainkban is a város egyik legnagyobb értékének számít. Mindez természetesen befolyásolja az élet más területeit is, és ez kevéssé tűnik ki a bevezetőt követő tanulmányokból, főként azonban hiányoznak az ezt feldolgozó munkák. Maga a szerkesztő is utal erre, amikor megemlíti, hogy egy kiterjedt életmódkutatás is megközelítési mód lehetett volna, ám „erő és készültség híján nem valósulhatott meg." Pedig a gazdasági és politikai élet eseményeinek megismerése mellett jó lett volna „találkozni", szembesülni a korszak hétköznapi szegedi emberével is. További hiányérzetet okozhat az olvasóban az is, hogy a szerzők nem, vagy csak ritkán „emelik fel fejüket", s tekintenek szét a szegedi eseményeket az országos történésekkel összehasonlítani. A szerkesztő a rendelkezésére álló tanulmányokat nagy hozzáértéssel és a monográfia előző köteteihez igazodva ötvözi eggyé. Mind a négy kötet a gazdaság, társadalom, műveltség szerkezeti alapegységeire épül, jelen kötet is ebből kiindulva folytatja a hagyományokat: az egységes arculat egyfajta folytonosságot jelent. A könyv első nagy szerkezeti egysége: ,,Népesség, gazdaság, társadalom", amely hat fejezetben mutatja be elsősorban a gazdasági élet főbb tendenciáit. Az első tanulmány Kováts Zoltán tollából a népesedési viszonyokat tárgyalja. Tulajdonképpen folytatása az előző kötetekben megkezdett munkának, hiszen a neves demográfus dolgozta fel az előző kötetekben is a népesedési adatokat. Mint korábban, most is korrekt elemzéssel, a tágabb összefüggések felvázolásával szolgál. Hegyi András posztumusz tanulmánya a mezőgazdaság korszakbeli fejlődését mutatja be, és különösen értékes része a bérleti rendszer sajátosságainak feltárása. Kiemeli azt is, hogy ekkor honosodott meg Szegeden és környékén az akkor újszerűnek számító gyümölcstermesztő kultúra, amely ma is a környék nevezetességének számít (pl. őszibarack). Az iparról szóló fejezet Réti László munkája, amelyet a levéltári adatok szakszerű feldolgozása jellemez. Talán terjedelmi okokból kissé szűkszavúra sikeredett az élelmiszeripar bemutatása, valóságos jelentőségénél kisebb hangsúlyt kapott ez a terület. Érdekes, olvasmányos színfoltja a gazdaságtörténetnek a pénzügyi, banki világ és a kereskedelem bemutatása Rigóné Péter Irén által. A kiterjedt levéltári kutatás alapján végzett korrekt elemzést a korabeli helyi sajtó tanulmányozása egészíti ki. Az egész monográfia egyik legfigyelemreméltóbb alkotása Nóvák Ákos „Településfejlődés" című tanulmánya. Köztudott, hogy Szegeden a húszas években igen nagy volumenű építkezések folytak, elsősorban a felsőoktatási intézmények idekerülésével, illetve a város püspöki székhellyé válásával összefüggésben. A szerző nagy hozzáértéssel mutatja be ezeket az építkezéseket, külön figyelmet szentelve a városi főépítész, Berzenczey Domokos munkásságának, valamint a jelentősebb tervezők, köztük Rerrich Béla tevékenységének. Méltatja Klebelsberg kultuszminiszter e téren betöltött szerepét, és felvázolja azokat a változásokat, melyeket Szeged egyetemvárossá válása jelentett. Ugyanakkor a gyarapodó, szépülő belváros ellenpontjaként láttatja velünk a Nagykörúton, valamint a körtöltésen kívüleső városrészeket, illetve a tanyavilágot, amely nyilvánvalóan kevéssé látványosan fejlődött, de itt is komoly építkezések folytak (pl. a népiskolák vagy a kisvasút). Az első nagy egység zárótanulmányát Dudás Béla jegyzi, aki a szociális és egészségügyi viszonyokat dolgozta fel. Szakszerű, pontos, adatokkal is bőven illusztrált munkája nagy értéket képvisel, és betekintést enged az egyszerű szegedi polgár hétköznapjaiba is. A monográfia második nagy fejezete: ,,Hatalmi, politikai viszonyok és küzdelmek", hét tanulmányból áll. Az első a közigazgatás és a hatalmi szervek működését mutatja be, melyben Földváriné Kocsis Luca komoly levéltári kutatás eredményét tárja az olvasó elé.