Levéltári Közlemények, 67. (1996)

Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - IRODALOM - Marjanucz László: Szeged története. 3. k. 1., 2. rész. 1849–1919. Szerk.: Gaál Endre. Szeged, 1991. / 155–159. o.

158 Irodalom a városi háztartás száz évvel ezelőtti vezetésére odafigyelni. Figyelemre méltó, ahogy Szeged korszakunkban végig reálértékben volt képes emelni bevételeit és kiadásait. Persze, ezek már akkor sem voltak egyensúlyban (a bevétel tízszeresére — a kiadás tizennégyszeresére nőtt), hisz az urbanizációs fejlődés növelte a városi szerepvállalás mértékét, ami újabb kiadási tételeket jelentett. Ugyanakkor a hiány fedezését szolgáló adópolitika (pótadó) nem a deficit mértékéből, hanem a lakosság teherbíró képességéből indult ki, és azt a városi vagyon gazdaságosabb működtetésével kombinálta. Tóth Ede Szeged politikai és társadalmi közéletét tekintete át 1879—1918 között (A politikai útkeresés a modernizálódó városban; A dualista rendszer válságának kezdeti tünetei Szeged politikai életében; Az ellenzéki csoportok küzdelmei az 1905—1906 évi politikai válság idején az alkotmányos rendszer visszaállításáért; A szabadelvű politika megújulási kísérletei). Tárgyszerű, a helyi politikai élet eseményeit a közigazgatási iratokból és sajtóból megjelenítő eljárása újabb adatokkal bizonyítja, a mindenkori hatalmon levők milyen módszerekkel (pl. társadalmi szervezetek közvetett támogatása) képesek a helyi közösség irányítását befolyásolni. Bár a korábbi monográfiák is nagy súlyt helyeztek a város politikai viszonyainak ábrázolására, a jelenlegiben kitér a szerző a pártalakulások társadalmi hátterére (arra pl., hogy a szegedi kisiparosok többsége miért a Függetlenségi Párt támogatója). Szeged sokáig a kormánypolitika támogatójának bizonyult, de a pártvonzalmak igazi kinyilvánítására Szegeden is az országos politikai események (országgyűlési választások, Millenmium, Kossuth temetése) adtak lehetőséget, míg a szűken értelmezett városi ügyek nem voltak igazán alkalmasak a pártpolitikai különbségek kihangsúlyozására. Sajnos, ezekről viszonylag keveset tudunk meg a fenti fejezetekből. Egy helyen utal a szerző a Városi Párt felhívására, mely a közérdekű várospolitikát szembeállította az országgyűlési pártalakulás szempontjaival. Gaál Endre dolgozta fel a modern a városi élet egyik legfontosabb problémáját: a munkásság szociális és politikai szerveződését (Munkásszervezkedés és munkásmozgalom kezdeti időszaka; A munkásszervezkedés és munkásmozgalom az 1890-es évekből; Az 1905—1906. évi munkásmozgalmak; A szakszervezeti mozgalom; A szociáldemokrata politikai mozgalom). Gazdag forrásbázisra támaszkodva mutatja be a szegedi munkásság gazdasági célokért alakult szakmai szervezeteitől a pártszerű politikai mozgalomig ívelő küzdelmét a jobb megéletésért. A szerző mindvégig megőrzi objektivitását, a munkástörekvések tartalmát az általános polgári modernizáció látószögéből, a munkáltatók és munkavállalók természetes érdekütközéseinek sokoldalú bemutatásával érzékelteti. Szeged világháborús és forradalmak alatti időszakát ugyancsak Gaál Endre ívta. meg, egyik részét (Szeged a világháborúban. Az őszirózsás forradalom győzelme) Tóth Edével közösen. Szegeden a Tanácsköztársaság a franciák bevonulása miatt, mindössze néhány napig tartott, s ennek köszönhető, hogy semmilyen „színű" terror nem bontakozott ki a városban. Gaál Endre szinte napról-napra rekonstruálja az eseményeket egészen a francia ellenőrzés mellett megszervezett politikai, majd az abból kiváló és Szegedről elvonuló katonai jobboldal megerősödéséig. A monográfia ezután tematikus fejezetekben foglalkozik a város kultuárlis életével. Ennek érdekessége az, hogy az egyházak szervezete mellett (Magyarka Ferenc) most olyan témák is helyet kaptak a monográfiában, ami valódi újdonság. Ilyen pl. a könyvkiadás és könyvterjesztés történetének bemutatása (Bezerédy István), s ezzel összefüggésben a város historiográfiájának ismertetése (Gaál Endre). De oda kell sorolnunk a Szeged irodalmi életével foglalkozó részt is (Nacsády József—Baranyai Zsolt), hisz először olvashatunk benne Szeged sajtójának történetéről.