Levéltári Közlemények, 67. (1996)

Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Lakos János: Ismeretlen dokumentumok az Országos Levéltár 1956 novemberi égéséről / 135–153. o.

148 Lakos János vasablaka sem volt szabályosan bezárva. A tűzeset utáni napokban az óvóhely ajtajáról letörve találták a lakattal való lezáráshoz szükséges karikát. Feltehető, hogy ezt az óvóhelyen át távozó fiatalemberek törték le. Szabó Károly szakvéleménye szerint a hegesztéssel az ajtóra erősített karika leppattantása nem különösebben nehéz feladat. Az ajtókilincs szerepét betöltő vasemelő rángatásával az ajtó másik oldaláról is lefeszíthető. A szóban forgó időpontban tehát nem egy lehetősége volt annak, hogy valaki kívülről bejusson az Országos Levéltárba a nélkül, hogy arról a „bunkerben" tartózkodók tudtak volna. Bojár szerint a főkapu, amelyen át másodmagával bejött, sértetlen volt. A kaput tehát valaki nyitva hagyta. Ha Bojár előadása megfelel a valóságnak, akkor ezt vagy úgy képzelhetjük el, hogy a portás vagy másvalaki a bent lakók közül azokban az idegfeszültséggel teli napokban szórakozottságból megfeledkezett a kapu bezárásáról, vagy esetleg úgy — ami talán még valószínűbb —, hogy a Bojár Iván előtt az épületbejött fiatalemberek a nyitott portásfülkében szabályszerűen kint hagyott kapukulccsal kinyitották a főkaput, hogy ily módon lehetővé tegyék az oltáshoz kívülről érkezők szabad bejutását. Ma már erre a bent lakók közül senki sem emlékezik. Valamennyien úgy tudják, hogy a válságos időkben a kapu zárva volt. A kérdést az komplikálja, hogy a tűzeset utáni napokban a főkapu kulcsa eltűnt, s hogy a főkapu zárberendezésén komoly javítani való akadt. Egyik nap id. Kaszala László a zárfoglalatnak nevezhető deszkadarabot letörve és a földön fekve találta. Hogy áll a kulcs eltűnésének és a zárfoglalat letörésének kronológiája? Azt az érdekeltek egyöntetűen vallják, hogy akkor, amikor a szovjet katonák első ízben jöttek be az épületbe, tehát november 7-én, szerdán, a főkapu kulcsát a lakásán betegen fekvő id. Kaszala Lászlótól kellett elkérni. A főkapu kulcsa tehát november 7-én, szerdán, még megvolt. Arra nézve sincs a visszaemlékezésekben eltérés, hogy november 8-án, csütörtökön, amikor késő délután a szovjet katonák eltávoztak az Országos Levéltár épületéből, utánuk a kaput nem tudták kulccsal bezárni, mert a kulcs nem volt meg. A kaput létrával kellett betámasztani. A főkapu kulcsa tehát a november 7-e délután és a november 8-a délután közötti 24 óra folyamán tűnt el. Szűcs Jenő határozottan állítja, s — a sajátos körülményeket figyelembe véve — állításában semmi okunk sincs kételkedni, hogy akkor, amikor a tűzeset után első alkalommal jött be a levéltárba, november 10-én, szombaton délelőtt 10 és 11 óra között, az első ember, akivel kollégái közül a levéltárban találkozott, Szabó Károly volt. Szabó Károly éppen a főkapu zárját javította. Ha a főkapu zárján a kritikus napokban ezt az egyetlen javítást eszközölték, akkor igen valószínű, hogy november 10-én délelőtt a november 7—8-a folyamán eltűnt főkapukulcsnak már meg kellett lennie. Sőt az is nagyon valószínű, hogy a kulcs előző nap kerülhetett elő, s hogy azzal úgy zárták be az addig kitámasztott kaput, hogy a kapu másik szárnyán a felső és alsó tolózárat nem, vagy csak nagyon felületesen tolták fel, ül. le. Az ú. n. zárfoglalat letörésének módjára és időpontjára nézve ez a legelfogadhatóbb magyarázat. A zárfoglalat u. i. legkönnyebben úgy törhetett le, hogy a kaput kulccsal ugyan bezárták, de arról nem győződtek meg, hogy a másik szárnyon a tolózárak fel, ill. le vannak-e húzva. Ha ezek nem voltak kellőképpen, szabályszerűen betolva, akkor a zár, ill. a kilincs „nyelve" már aránylag kis erőszak behatására is letörhette (lepattanthatta) a zárfoglalatnak nevezett deszkadarabot. Szabó Károly valóban úgy emlékezik, 9-én hallotta, hogy a kulcs megkerült. Azt valamennyien egyöntetűen állítják, hogy a kapukulcs a fotólaborban került elő. (Egyéb adatok híján messzebbmenő következtetéseket nem vonhatunk le abból, de itt le kell jegyeznünk, hogy a szovjet katonák a levéltárban először a fotólaborba mentek be.)