Levéltári Közlemények, 67. (1996)
Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Lakos János: Ismeretlen dokumentumok az Országos Levéltár 1956 novemberi égéséről / 135–153. o.
142 Lakos János volt, hogy a további ott-tartózkodás lehetetlenné vált. A IV. emeleti raktár kitört ablakain keresztül egy-két fiatalember még iratkötegeket dobált, az ablakszárnyakat azonban kinyitni nem lehetett, így ez nehezen ment. Látva, hogy az oltási munka ilyen körülmények közt reménytelen, a hátsó melléklépcsőn az alagsorba mentünk és innét a Nándor utcára nyíló vészkijáraton keresztül hagytuk el az épületet kb. 1/2 órával érkezésünk után, du. 1/2 5 felé. Hazaérve érintkezést kerestem Borsa Ivánnal 12 , s beszámoltam neki a helyzetről, majd megkíséreltem előbb a Tölgyfa utcai, majd a Kosciuszko Tádé utcai tűzoltó őrsöt rábírni arra, hogy jöjjenek ki menteni. Mindkét helyen azt a felvilágosítást kaptam, hogy nem tudnak kivonulni, mert a szovjet tankok az utat elálltak, és a tűzoltókat megakadályozzák a kivonulásban. Később, — miután Borsa Ivánnal ismét beszéltem, és az ő próbálkozásai is eredménytelenek voltak, — a szovjet követséget hívtam fel. Itt előbb orosz nyelven jelentkeztek, majd kérésemre egy németül tudó személy jelentkezett, aki megígérte, hogy intézkednek, s a tűzoltók mellé szovjet katonai fedezetet rendelnek ki. Ez azonban nem történt meg, így a tűzoltók csak este a Lovas útról tudták a fecskendőket felhúzni és az oltást megkísérelni. Hajói emlékszem, az őrsparancsnokot Kis hadnagynak hívták. A Levéltárban házbeliekkel nem találkoztam, ők, úgy látszik, az óvóhelyen tartózkodtak, és nem volt tudomásuk az eseményekről. Kmf. Bojár Iván [sajátkezű aláírás] Eredeti, géppel írt tisztázat 3. 1957. február 4. Az Országos Levéltárban pusztított tűzvész okainak kivizsgálása tárgyában tartott meghallgatások jegyzőkönyve Jegyzőkönyv Felvétetett a Magyar Országos Levéltárban 1957. február 4-én Szedő Antal, Bekény István és Komjáthy Miklós jelenlétében, akiket Ember Győző, az Országos Levéltár főigazgatója az Országos Levéltárban 1956. november 6-án délután kiütött tűzvész keletkezése körülményeinek kivizsgálásával bízott meg. Nevezettek előtt megjelentek az alábbiak, s a tűzkatasztrófával kapcsolatban a következőket adták elő. Kossányi Béla: November 6-án, kedden délelőtt, úgy mint az előző napokon is, kiment — emlékezete szerint — úgy 11 óra tájban a levéltári hátsó kapun, hogy a bástyán tartózkodó felkelőket onnan távozásra bírja. Azok, figyelmeztetéseit, hogy itt évszázados értékeket veszélyeztetnek a harcok fellángoltatásával, szóra sem méltatták. A főkaput nem ellenőrizte, de az volt a jelszó: „kapukat zárni!" A ház lakói még november 4-én az ún. tárgyi óvóhelyre költöztek le. Betlendi Jánost kivéve, aki csak november 6-án délután az erősebb tűz kezdete után vonult le oda. Az épületet kb. 2 órától kezdve lőtték hevesebben. Ekkor valamennyien (Betlendi kivételével) a bunkerbe húzódtak le. D.u. 4 óra tájban a szemben levő házból a bunker vészkijáratán keresztül átszóltak: ,,ég a levéltár." Ekkor néBorsa Iván akkor a Levéltárak Országos Központjának vezetője volt.
