Levéltári Közlemények, 67. (1996)
Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Lakos János: Ismeretlen dokumentumok az Országos Levéltár 1956 novemberi égéséről / 135–153. o.
138 Lakos János — megpróbált távozásra bírni, nehogy veszélyeztessék a levéltárat „a harcok fellángoltatásával." Tény tehát, hogy a levéltár közvetlen környéke hadszíntér volt. A vizsgálat során egyértelművé vált továbbá, hogy a szovjet tüzérség lövedékeinek becsapódása nyomán 1956. november 6-án, kedden délután keletkezett tűz megfékezését és a levéltári anyag mentését először az épületbe kívülről bejutó idegenek kísérelték meg, mialatt a levéltár „bennlakói" a mélypincében lévő „tárgyi óvóhely" en (a „bunker" ben) tartózkodtak, és órákig nem is tudtak arról, hogy tűz pusztít a levéltárban. Ha az „idegenek" és a „bennlakók" a tűz kitörésétől fogva egyszerre és együttműködve léptek volna fel, a tűz lokalizálásának és a veszélybe került levéltári anyag más helyre telepítésének azonnali megkezdésével talán lényegesen mérsékelhették volna a pusztulás mértékét. Később, 7-e estétől 8-a reggelig viszont a szovjet katonaság parancsára a személyzet az óvóhelyre kényszerült, ami a tűz terjedésének fontos szakaszában hosszú időre mindenfajta védekezést megakasztott. A fő gond azonban az volt, hogy a szovjetek magatartása miatt a tűzoltóság érdemi oltási tevékenységet nem tudott kifejteni. Alábbiakban közöljük a tűzvész keletkezése körülményeinek kivizsgálását végző bizottság jelentését és az ehhez kapcsolódó egyéb dokumentumokat. Iratok 1. 1956. november 12. Kossányi Béla ny. országos levéltári igazgató feljegyzése az Országos Levéltárban kitört tűzvészről Feljegyzés Feljegyeztetett: 1956. november hó 12-én. Az Országos Levéltárban az elmúlt hét folyamán lezajlott eseményeket röviden a következőkben foglaljuk össze: Amidőn a fegyverzaj mintegy 10—12 nap előtt körülöttünk mind hangosabb lett, és a bástyán, a Bécsi kapun, valamint annak környékén polgári ruhás fegyveresek tűntek fel, az Országos Levéltár épületének máskor is állandóan zárva tartott hátsó bejárati aj tájain kívül a főkaput is lezártuk, nehogy az épületbe fegyveresek vagy más idegenek behatoljanak, és ily módon az épületet a harcokba bevonják. Meg kell ezzel kapcsolatban állapítanunk, hogy az Országos Levéltár épületébe ilyen behatolás nem történt. A bejárati ajtókat a harci események után is sértetlen állapotban, lezárva találtuk. Azokra a harci eseményekre, amelyek az Országos Levéltár épületének és iratanyagának nagymérvű károsodását okozták, f. hó 6-án kedden délután 2 óra körül került sor. Az épületet már korábban is érték lövedékek kisebb repeszdarabjai, eltévedt golyók, az említett időpontban azonban az Országos Levéltár környékén a harci tevékenység már olyan méreteket öltött, hogy az épületet mind sűrűbben érő belövések elől az óvóhelyre kellett le11 A dosszié az 1993-ban elhunyt Ember Győző levéltári hagyatékából került elő. Az iratokat a Magyar Országos Levéltár 1945 utáni általános iktatatlan iratai között helyeztük el (Y 12, 4. doboz).
