Levéltári Közlemények, 66. (1995)

Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - IRODALOM - T. Mérey Klára: Magyar egyháztörténeti évkönyv, 1994. 1. kötet. Szerk.: Bertényi Iván, Dóka Klára. Bp., 1994. / 257–259. o.

Irodalom 257 gédletek hiánya, vagy éppen az áttekinthetőbb tájékoztatás), bátran alkalmazza az átrende­zést is. Az átrendezéseknél minden esetben érzékelhető Kardos Kálmán nagy levéltári gya­korlata, a kutatói igény ismerete: csak a valóban indokolt irategyütteseket rendezte át, a leg­több esetben darab szintű jegyzéket is készítve. A máshova helyezett sorozatokról, az általa kialakított tételekről, ügykörökről közölt adatok észrevehetően a kutatói igények minél ala­posabb kielégítését szolgálják. Kardos Kálmán ezekben az esetekben nem ragaszkodik a re­pertóriumi adatközlés merev formáihoz (pl. ahol nem jellemző, ott nem közöl évszámot — pl. hitbizományi alapítványok, igazságügyi épületek). A könnyebb áttekinthetőség és kezel­hetőség érdekében bátran alkalmazza a kis mennyiségben megmaradt állagok, sorozatok összevonását (pl. Budapesti ítélőtábla). Ezzel szemben elenyészően csekély számban fordul elő, hogy a tájékozódni kívánónak hiányérzete van fontos és jellemző adatok elmaradása miatt (pl. egy-egy évszám hiánya ld. 90. old. 1663. rakt. e.). Egy-két esetben indokolt lenne a nyilvánvalóan más tárgyi sorozatot alkotó irategyüttesek sorozattá nyilvánítása és szerkeze­tileg történő elválasztása is (pl. 91. old. 1691. rakt. egységtől, vagy a 27. oldal). Tovább nö­velné a tájékoztatás színvonalát, ha egyes, darab szintű segédletnél további, jellemző adato­kat is találnánk (pl. helységneveket a kincstár különböző pereinél: 169—196. old.). A Kardos Kálmán által összeállított repertórium szerkesztése jó, a kiadványban közölt irategyüttesek „a helyükön vannak". A tartalomjegyzék segítségével az Igazságügy­minisztériumi Levéltár anyaga áttekinthető, bármely kutató számára könnyen kezelhető. A recenzió írójának csupán a volt Munkásmozgalmi Intézet által kiemelt, majd a Párttörté­neti Intézet által 1989-ben visszaadott iratismertetések elhelyezése nem tűnik szerencsés­nek. Nyilvánvaló, hogy ezek az egykor kiemelt iratok a távoli jövőben visszahelyezésre ke­rülnek eredeti helyükre, addig azonban mindenképpen célszerűbb lenne a kötet végén, önálló fejezetként történő ismertetésük. így ugyanis a kötet egészén érzékelhető ezen iratok levéltári feldolgozásának hiánya. Gondolunk itt pl. a 142. oldalon található 271. rakt. egy­ségre: a rendkívül részletesen ismertetett, tételesen feldolgozott állag után feltűnő e raktári egység „leírása". Végezetül meg kell említenünk, hogy a repertóriumot a kötet végén elhelyezett Sze­mélynév- és Tárgymutató egészíti ki, segíti elő a kötet használatát. Összegezve Kardos Kálmán munkáját, azt rendkívül hasznos, jól szerkesztett, igényes levéltári segédletnek tartjuk. A recenzióban említett kisebb kritikai megjegyzések a feldol­gozás és szerkesztés magas színvonalából semmit sem vonnak le, azok inkább a recenzens javaslatai a — reményei szerint sorozatban megjelenő — további levéltári segédletek szer­kesztőinek. Kardos Kálmán összeállítása is azt bizonyítja, hogy szükséges és indokolt még a korábban megjelent repertóriumok kibővítése és átdolgozása is, és különösen szükség van az ilyen színvonalú segédletek kutatói kézbe adására az eddig még fel nem tárt irat­együttesek esetében is. Nemcsak a Magyar Országos Levéltárban, hanem az önkormány­zati levéltárakban is. Böőr László MAGYAR EGYHÁZTÖRTÉNETI ÉVKÖNYV 1. kötet 1994 Szerk.: BERTÉNYI IVÁN, DÓKA KLÁRA Budapest, 1994. 205 p. A szép kivitelben megjelent munkát, mely egy új sorozat első kötete, Kumorovitz La­jos Bernát emlékének szentelték. E célnak megfelelően a kötet három részre tagolódik. Szántó Konrád rövid előszava után, amely e hármas tagolódást mutatja be, — az első rész

Next

/
Oldalképek
Tartalom