Levéltári Közlemények, 66. (1995)

Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - IRODALOM - T. Mérey Klára: Magyar egyháztörténeti évkönyv, 1994. 1. kötet. Szerk.: Bertényi Iván, Dóka Klára. Bp., 1994. / 257–259. o.

Irodalom 259 Buda és Pest fővárossá alakulásának kérdéseivel foglalkozott, hanem annak külső jeleit is alaposan megvizsgálta (pl. a királyi kápolna jelentőségét). Kubinyi tanulmánya az Európaszerte ismert „rezidencia-kutatás" egyik értékes gyöngyszeme. N. Tahin Anna: ,,A medicina doktorai a Zsigmond-kori egyházi társadalomban" című tanulmánya a világi hivatásból az egyházi kötöttségbe torkolló orvosok életútját vizsgálja bőséges oklevélanyag és széles körű hazai és külföldi irodalomra támaszkodóan. Az e körhöz tartozó utolsó tanulmány Nagybákay Péter műve, aki Kumorovitz professzor heraldikai munkásságához kapcsolódóan foglalkozik az erények és a bűnök szimbolikus harcának megjelenítésével egy általa feltárt, XV. század elején készült kódexben. A precízen megírt, képekkel is illusztrált tanulmány alapos elemzését adja — többek között — az ábrázolások speciális sajátosságainak. A kötet harmadik részét igen változatos tárgykörű tanulmányok alkotják. Ezek közös jellemzője az a rendkívül alapos, pontos és a tényeket tisztelő feltárási módszer, amely Kumorovitz L. Bernát munkáit jellemezte. E tanulmányok mindegyike újat hoz témájában és valamilyen módon hozzájárul vitás, illetve nem vagy alig ismert történeti, illetve egyháztörténeti kérdések megismeréséhez, olykor megoldásához is. Hely hiányában itt már csak a témák felsorolására szorítkozhatom. Magyar Eszter: ,, A pesti pálos rend pilismaróti uradalmának erdőgazdálkodásáról" ír. E tanulmány a XVIII. századi hazai uradalomtörténeti kutatásokhoz is sok újat hoz. Dóka Klára: „Matematikusok, geometrák, földmérők a XVIII—XIX. században az egyházi birtokokon" című munkája nemcsak a gazdaságtörténet oldaláról ad sok újat és értékeset, hanem a művelődéstörténet vonalán is maradandót alkotott. Mészáros István: „Egyházi tanítóképzés 1842-ig" című tanulmányában a XVI. század közepétől az esztergomi érseki tanítóképző megnyitásáig kíséri nyomon a hazai egyházi tanítóképzés történetét. Beké Margit: Angelo Rótta apostoli nuncius magyarországi éveit mutatja be 1930— 1945 között az alcím szerint „hazai források alapján", amelyeket azonban érdekesen és — szakmai szempontból — igen figyelemreméltóan egészített ki azokkal a visszaemlékezésekkel, irodalmi feldolgozásokkal, amelyek már-már feledésbe merültek vagy nem kaptak megfelelő hangsúlyt. A kötetnek egyik jelentős tanulmánya Erdő Péter: „Mindszenty és a prímási tisztség" című elemzés, mely elsősorban jogtörténetileg hiányt pótló, érdekes mű. Az utolsó értekezés Kovács Imre O. Praem.: „Fejezetek a csornai prépostság történetéből" című műve ismét visszakanyarodik Kumorovitz L. Bernát emlékéhez, egy rövid tanulmányban tekintve át annak a premontrei prépostságnak történetét, amelynek nagyközösségéhez Kumorovitz professzor is tartozott. Ez a tanulmány bővelkedik nehezen meglelhető, nagy szorgalommal felszínre hozott adatokban, hely történetileg is figyelemre méltó alapmű. Összefoglalóan: ez a kötet értékes nyeresége történettudományunknak, méltó tisztelgés Kumorovitz Lajos Bernát emléke előtt. Bizonyos vagyok abban — hiszen én is tanítványa voltam 1946—47-ben —, hogy az ő szerény, de ugyanakkor nagyon igényes tudós személyisége ezt a tisztelgést: munkája igazi értékeinek feltárását, eredményei továbbvitelét, céljainak felismerését és folytatását — örömmel fogadná, fogadja. T. Mérey Klára