Levéltári Közlemények, 66. (1995)

Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - IRODALOM - Trostovszky Gabriella: Woelderink, B.–Loonstra, M.: Het Koninklijk Hauisarchief te's Gravenhage. Amsterdam, 1989. / 245–247. o.

IRODALOM B. WOELDERINK EN M. LOONSTRA: HET KONINKLIJK HAUISARCHIEF TE'S GRAVENHAGE Uitgeverij Uninpres, 1989. 96 p. A Királyi Házilevéltár néven ismert, valójában azonban nemcsak levéltárként, hanem könyvtárként és múzeumként is működő intézmény eredete a napóleoni háborúk idejére nyúlik vissza. Németalföld Ausztriával, Poroszországgal és Angliával az oldalán 1793-tól kezdve harcban állt a forradalmi Franciaországgal. A francia csapatok 1795 telén foglalták el az országot. A helytartó V. Vilmos és családja néhány udvari tisztségviselővel együtt halászbárkákon menekült Angliába. A családi birtokokra és a család történetére vonatkozó iratoknak csak kis töredékét — a legutolsó évek gazdasági könyveit, az 1770—1790-es évek politikai és katonai tárgyú levelezését, valamint az 1766-tól — Vilmos nagykorúságától — kezdve összegyűjtött családi leveleket sikerült Angliába menekíteni. A helytartó hivatalos iratait — a szövetségeseivel folytatott személyes levelezés kivételével — azonban kénytelenek voltak hátrahagyni. V. Vilmos európai hírű művészeti és tudományos gyűjteménye a megszállók kezére került, akik a gyűjtemény nagyobb részét széthordták, és csak csekély töredékét adták át az új németalföldi kormányzatnak. Ugyancsak elkobozták a nassaui hercegséghez tartozó birtokokat, melyeket a család a XVI. század óta birtokolt. Az amiens-i békekötés után a Batáviai Köztársaság megkísérelt anyagi kártérítést nyújtani az elvett javakért, azonban ezt a franciák megakadályozták. Mindössze néhány könyv és történeti értékű tárgy visszaadására került sor. A nemzetközi helyzet csak évek múlva, 1815-ben tette lehetővé, hogy az időközben elhunyt helytartó fia I. Vilmos néven szuverén uralkodóként megerősítse pozícióját Németalföldön. V. Vilmos egykori gyűjteményének megmaradt darabjai képezték a Királyi Könyvtár, a Nemzeti Művészeti Galéria és más közgyűjtemények alapját. A Házilevéltárba tartozó iratokat eredetileg a királyi kabinettitkár őrizte, akinek azonban nem volt felhatalmazása az irategyüttes önálló gyarapítására vagy rendezésére. I. Vilmos 1825. május 22-én rendelte el, hogy udvartartásának két tagja — M.L. d'Yvoy van Mijdrecht és K.F. Sirtema van Grovestins — rendezze a s'Hertogenbosch-i palotában, valamint az E.W. Hofmann titkos tanácsos őrizetében lévő iratanyagot. A megbízottak a Noordeinde palotában kezdték meg a munkát. Szétválasztották az államügyek iratait és az oránia-nassaui uralkodóházat érintő iratokat. Az államügyek iratait átadták a Rijksarchief-nak, és megkezdték a hercegi házat érintő iratok rendezését. 1825 és 1827 között több mint 23 ládányi irat került át a kincstartó, illetve a különböző minisztériumok őrizetébe.