Levéltári Közlemények, 66. (1995)

Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - SASHEGYI OSZKÁR EMLÉKÉRE - Nyulásziné Straub Éva: Útmutató a genealógiai és családtörténeti kutatáshoz a Magyar Országos Levéltárban / 167–181. o.

174 Nyulásziné Straub Eva celláriai Levéltár, Deposita (A 42) elnevezésű sorozata, ahol a magánosok által megőrzésre átadott jogbiztosító anyag is található, továbbá a Király személye körüli minisztérium Házassági iratok (K 23) 1897—1918 közötti iratai. Az összeírások és az urbáriumok a jobbágycsaládok genealógiai kutatásának sok esetben szinte egyedüli forrásai éppúgy, mint a városi polgárság esetén a. polgárjegyzékek, polgárkönyvek, megyegyűlési és városi tanácsülési jegyzőkönyvek. A városi iparos esetén a céhnyilvántartások is e körbe tartoznak. Ez utóbb felsorolt anyagokat a területi levéltárakban őrzik. A magyar jogszokás szerint a nemességet és a címert adományozó oklevelet a kedvezményezett lakhelye szerinti megyegyűlésen ki kellett hirdetni. A kihirdetés tényét az oklevélre rávezették, az oklevél szövegét pedig a jegyzőkönyvben rögzítették.

28 (A kihirdetett oklevél szövegének teljes vagy részleges bejegyzése koronként és helyenként változott.) A későbbiek során, ha például az eredeti oklevél elkallódott, a megye saját feljegyzése alapján adott ki hiteles nemességigazolást, esetenként levezetéssel igazolta a kérvényező leszármazását az adományt nyerőtől. Ilyen család- és címertörténeti szempontból fontos és hiteles dokumentum a hiteleshelyek működéséig azok anyagában is nagy számban megtalálható. A hiteleshelyek levéltárait a területileg illetékes levéltár őrzi. (Ezek mikrofilmmásolatai a Magyar Országos Levéltárban megtalálhatók.) A családi fond-kataszterhez hasonlóan országos program keretében — egységes szempontok szerint — a megyegyűlési jegyzőkönyvek is feldolgozásra kerülnek, jelentősen megkönnyítve ezzel a sokrétű forrás használatát.

29 Speciális irattípus a címereslevél és a nemeslevél. Ezek általában a családi jogbiztosító iratok között találhatók, de sok esetben egy-egy családnak csak ez az egy irata maradt fenn. Levéltárainkban ez esetben külön tárgyi csoportba helyezték és helyezik el ma is ezeket az okleveleket. A Magyar Országos Levéltárban két mesterségesen kialakított címereslevél-sorozat található. Az egyikben a hazai, a másikban a külföldi címereslevelek találhatók.

30 Mindkét sorozat alapja az időrend, a kutatáshoz névmutatóval ellátott segédlet nyújt segítséget. További három, szervesen kialakult címereslevél-sorozat található a Magyar Országos Levéltárban: a Gyulafehérvári káptalan országos levéltára, Armales (F 7), a Kolozsmonostori konvent országos levéltára, Armales (F 21) sorozata, valamint a Függőben maradt nemességi perekhez tartozó nemeslevelek (F 141) sorozata. A megyei levéltárakban található címereslevelek jegyzékét Rexa Dezső 15 megyei levéltár anyagáról jelentette meg nyomtatásban 1909—1910 között.

31 A Turul és a ,,Nagy Iván" családtörténeti értesítő

32 szintén számos megyei levéltárban őrzött címereslevél-jegyzéket és címeres pecséttel ellátott iratokról készült jegyzéket közölt az 1910-es évekig.

33 Sajnos az ezekben szereplő oklevelek egy része ma már nem fellelhető, a világháborúkban és 1956-ban sok közülük megsemmisült. A ,,Magyar Országos Levéltárban őrzött eredeti címereslevelek 28 A megyegyűlési jegyzőkönyvek mikrofilm másolatai az Országos Levéltár mikrofilmtárában megtalálhatók. 29 Néhány megye a feldolgozással elkészült, s anyaga nyomtatásban megjelent. 30 Teljes címe és jelzete: Hazai címereslevelek és nemességgel kapcsolatos iratok — R 64, illetve Külföldi címereslevelek és nemességgel kapcsolatos iratok — R 126. „Külföldi" címereslevél alatt az értendő, ha az adományozó és a címerszerző egyaránt nem magyar és a megadományozott a későbbiek során sem nyert honfiúsítást. 31 Rexa Dezső: A törvényhatósági levéltárak címereslevelei. 1—5. füzet. Kassa, 1909—1910. 32 Komáromy András—Pettkó Béla: „Nagy Iván" családtörténeti értesítő. Bp., 1899—1901. 33 Pl. Illésy János: A m. kir. Országos Levéltár helytartótanácsi osztályában őrzött nemeslevelek jegyzéke a Turul IX. kötetében; Tagányi Károly: Jegyzéke az Országos Levéltárban található hercegi, grófi, bárói, honossági és nemesi okleveleknek. Bp., 1866., a Turul L, II., III., IV. kötetében részletekben is közölve; Karagyena Mihály: Magyarország hiteles helyeinek levéltáraiban őrzött hercegi, grófi, bárói és nemesi okleveleknek jegyzéke. Bp., 1887., a Turul V. számában is közölve; Lehoczky Tivadar: A leleszi konvent levéltárában őrzött nemeslevelek. Turul XIII. kötet.