Levéltári Közlemények, 66. (1995)

Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - SASHEGYI OSZKÁR EMLÉKÉRE - Nyulásziné Straub Éva: Útmutató a genealógiai és családtörténeti kutatáshoz a Magyar Országos Levéltárban / 167–181. o.

Útmutató a családtörténeti kutatáshoz 171 Forrástípusok Az első — szakirodalmi — tájékozódás után a levéltárat felkereső kutatók egyik alapvető forrásbázisát az anyakönyvek adják. Az 1960-as években a Magyar Országos Levéltárban mikrofilmre vették a Magyarországon fellelhető egyházi anyakönyveket 1895-ig, az állami anyakönyvvezetés kötelezővé tételéig. Néhány XVII. század végi kötet mellett sajnos a XVIII. század elejéről is igen hiányos az anyag, pedig az egyházi anyakönyvvezetést a XVI. század első felében elkezdték Magyarországon. Az ,,Egyházi anyakönyvek mikrofilmmásolatai 1895. október l-ig" című levéltári leltár

22 áttekintést ad az Országos Levéltárban található római katolikus, görög katolikus, református, evangélikus, izraelita, görögkeleti, baptista, nazarénus és unitárius egyház anyakönyvi mikrofilm-másolatairól. Innen — a helynévmutató segítségével — a kutató megtudhatja, hogy az adott helyen (plébániahivatalban, egyházközségben vagy hitközségben) milyen időszakból maradtak fenn anyakönyvek egy-egy felekezetre vonatkozóan. Itt is fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy csak a mai Magyarország területén őrzött anyakönyvek kerültek felvételezésre, ami annyit jelent, hogy a határ menti területek tekintetében egy adott plébániahivatal illetékességi területére vonatkozó bejegyzések másolatai kutathatók a Magyar Országos Levéltárban, így esetenként az adatok egy része a ma már nem Magyarország területéhez tartozó részekről is ad információt, ugyanakkor egy-egy területre a plébániahivatal utódállamhoz kerülésével nincs adatunk. Az állami anyakönyvvezetés kötelezővé tétele óta az anyakönyvek másodpéldányai a területileg illetékes megyei levéltárba kerülnek elhelyezésre, s a személyiségi jogvédelemre vonatkozó szabályok adta lehetőségek között ott kutathatók. Az anyakönyvek, bármennyire fontos forrásai a kutatásnak, mint láttuk, igen hiányosak és többségükben csak az 1700-as évek utolsó harmadáig nyúlnak vissza. Korlátot jelent az is, hogy a nem a mai Magyarország területén születtek, házasodtak vagy elhunytak adatai nem hozzáférhetők. Olyan családtörténeti kutatás esetén, amikor valamely levéltárban megtalálható a család iratanyaga, a kutatás könnyebben elvégezhető, sokszor nincs is szükség más kiegészítő forrásra. A legtöbb családi levéltári anyag a Magyar Országos Levéltárban található, ide sorolták be a korábban a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztályán őrzött anyagot is. Az Országos Levéltárnak a Bécsi kapu téri épületbe való átköltözésekor, az I. világháború után, az épület egyik szárnyába az Országos Levéltár, a másikba a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztálya költözött. A Gyűjteményegyetem 1934-es megalakítása után a két rész lassan egybeolvadt, így az Országos Levéltárban őrzött kisebb mennyiségű és a Magyar Nemzeti Múzeumban felgyülemlett jelentős mennyiségű családi levéltári anyagot az 1945-ös újjászervezéskor már egy egységként kezelték. A Magyar Országos Levéltár, valamint a megyei, egyházi és szaklevéltári fond- és állagjegyzékek tájékoztatást adnak az önálló egységként nyilvántartott családi anyagokról.

23 A „Családnévmutató a Magyar Országos Levéltárban őrzött családi levéltárak és gyűjtemények irataihoz, 1526—1945"

24 ennél mélyebb szintre nyúló tematikai segédlete, mely a Magyar Országos Levéltár anyagáról készült, a különböző nyomtatott segédletekben szereplő családneveket is tartalmazza, segítséget nyújtva ezzel egy-egy nagyobb családi levéltárba került más (ún. rokon és idegen) családok iratainak, valamint a családi levéltárak és személyi 22 Levéltári Leltárak. 72. Bp., 1977. Összeállíótotta: Judák Margit. 23 Ahhoz, hogy melyik fond- és állagjegyzéket kell a kutatónak megnéznie, azaz hol keresheti egy-egy család önálló levéltárát, eligazítást nyújt Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. Bp., 1970. külön fejezetben foglalkozik a területi, megyei, városi, mezővárosi levéltárakkal, felsorolva az ott őrzött önálló családi levéltári anyagokat és személyi hagyatékokat, valamint „Családi levéltárak és iratkiadások" fejezetcím alatt abc-rendben felsorolja az egyes családok levéltárait, jelezve, hogy melyik levéltár(ak)ban találhatók — 612-771. 24 Levéltári mutatók és jegyzékek I. Bp., 1981. Összeállította: Pataky Lajosné.