Levéltári Közlemények, 66. (1995)
Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - SASHEGYI OSZKÁR EMLÉKÉRE - Nyulásziné Straub Éva: Útmutató a genealógiai és családtörténeti kutatáshoz a Magyar Országos Levéltárban / 167–181. o.
172 Nyulásziné Straub Éva hagyatékok töredékeiből kialakított sorozatokból, a kormányhatóságok levéltáraiból és nem utolsósorban az 1526 előtti gyűjteményből a keresett család iratainak felkutatásához. A Magyar Országos Levéltárban található nagyobb családi levéltárak ismertetése önálló kötetekben a ,,Levéltári leltárak — Repertórium" soroztában jelent meg nyomtatásban, kézirat gyanánt (Balassa, Batthyány hercegi, Bethlen, Csáky, Dessewffy, Esterházy hercegi, Eszterházy tatai, csákvári, zólyomi, Károlyi nemzetségi és fóti, Orczy, Perényi, Széchenyi, Teleki, Zichy családi levéltár), a kisebbekről ez ideig 5 kötet jelent meg, s rövidesen napvilágot lát a 6. kötet. Sokszor egy család levéltári anyaga nem egy intézményben található, előfordul, hogy két vagy több levéltárba, esetenként múzeumba, könyvtári kézirattárba került egy család az idők viszontagságai során széthullott levéltári anyaga, de — mint korábban említettem — egy irategyüttesen belül is lehet több rokon és idegen család anyaga, továbbá az idők során különböző okokból regisztratúra jellegű (azaz egy hivatal működése során keletkezett) anyagokba is kerültek családi levéltártöredékek, személyi hagyatékok. (Pl. birtokkal elkobzott levéltár kamarai irattárba kerülése, vagy XIX. századi magasabb tisztviselő félhivatalos iratainak utolsó működési helyén maradása.) Az 1970-ben megjelent ,,Bevezetés Magyarország történeti forrásaiba és irodalmába''' című kiadvány „Családi levéltárak és iratkiadások" fejezete 25 a családok ábécérendjében felsorolja a magyarországi (állami és területi) levéltárakban őrzött családi levéltári egységeket, így információt nyújt a szétszóródott családi levéltárak őrzési helyeiről abban az esetben, ha azokat az adott intézmény önálló egységként kezeli. Ennek az alapvető és igen hasznos munkának továbbfejlesztése és egy-egy család iratainak legalább egységes nyilvántartásba történő összefoglalását célozva készült el az országos családi és személyi fondkataszter a Magyar Országos Levéltár, a 20 megyei levéltár és a szaklevéltárak anyagában. A feltáró munka ezzel nem zárult le. Végső cél az, hogy a feltárás az egyházi levéltárak, a múzeumok és a könyvtárak anyagában is megtörténjen. A feltáró kartonok a család neve mellett feltüntetik az anyag levéltári jelzetét, terjedelmét és évkorét, így a kartonok összerendezése után a kutató információt kaphat arról, hogy az országhatáron belül hol található anyag a keresett családra. Természetesen ez csak tájékoztató jellegű információ jelenleg, hiszen az iratok rendezettségi szintje nem egységes, így sok esetben egy család anyagában található rokon és idegen családok anyagáról még nem készült feltáró cédula, ugyanakkor egyes anyagok darabszinten nyilvántartottak, így ez esetben a feltárás az adott egységről teljesen kielégítő információt nyújt. A segédlet nyílt rendszerű, vagyis a bővülő, pontosításra kerülő adatokkal bármikor kiegészíthető. Bár a családi levéltári anyagok a leggazdagabb forrásai a családtörténetnek és a családi címereknek, mégis további forrástípusok ismertetése is fontosabb témánk szempontjából, hiszen a Magyarországon élő (élt) családok csak ezrelékben kifejezhető részének maradt fenn családi levéltári anyaga. (Természetesen az ezekben történő kutatás igényli a legkisebb levéltárosi segítséget a kutató számára, hozzátéve azt, hogy a kezdetben latin, majd a XIX. század közepéig zömében német nyelvű anyag olvasása nem mindig egyszerű feladat.) A forrástípusoknál a továbbiakban csak a legjellemzőbbeket említjük, teljes ismertetésük ugyanis lehetetlen, hiszen elvileg egyetlen iratról sem jelenthetjük ki látatlanban, hogy minden családtörténeti forrásértéket nélkülöz. Az anyakönyvi bejegyzésekhez hasonló jelentőségűek az anyakönyvi másolatok. A családi levéltárakban és kisebb személyi és családi fondtöredékekben a korai időszakra vonatkozóan csak elvétve találhatók, a XIX. század végétől azonban gyakoriak ezek a korábban említett zsidótörvény miatt kényszerből beszerzett, majd feleslegessé vált és a levéltárnak átadott dokumentumok. Hasonló forrásértékűek a gyászjelentések, melyek majd minden család levéltárában találhatók, s természetesen a társadalmi kapcsolatok miatt a család rokonságán kívül szélesebb körre is in25 Kosáry Domokos 23. jegyzetben idézett munkája.
