Levéltári Közlemények, 66. (1995)

Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - SASHEGYI OSZKÁR EMLÉKÉRE - Nyulásziné Straub Éva: Útmutató a genealógiai és családtörténeti kutatáshoz a Magyar Országos Levéltárban / 167–181. o.

170 Nyulásziné Straub Eva alapján állították és állítják ma is össze a köteteket, s ez bizonyos forráskritikára int. A „Magyar földbirtokos-almanach az 1910. évre" című kiadványnak sajnálatos módon nem volt folytatása: a 100 holdon felüli földbirtokosok címjegyzékét tartalmazza.

12 A genealógiákat és címereket bemutató kiadványok közül kiemelkedő fontosságú a több mint 10 000 családdal foglalkozó Nagy Iván: „Magyarország családai címerekkel és nemzeteségi táblákkal"

13 és az azt kiegészítő és bővítő Kempelen Béla: „Nemes családok",

14 mely 40 000 család adattára. Sajnos a Nagy Ivánban szereplő pontatlanságok kijavítására itt nem került sor. Szinnyei József: „Magyar írók élete és munkái"

15 című 14 kötetes munkája a felvett személyek genealógiai adatait is közli. Megjegyzendő, hogy az „író" értelmezése itt rendkívül tág, gyakorlatilag az értelmiséget jelenti. A címerek legnagyobb gyűjteménye a /. Siebmacher's: „Grosses und allgemeines Wappenbuch — Der Adél von Ungam (Nürnberg, 1885—1894), „Der Adél von Kroatien und Slavonien" (Nürnberg, 1899) és „Der Adél von Siebenbürgen" (Nürnberg, 1898) mellett Aldásy Antal: „A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának Címjegyzéke. II. Címereslevelek"

16 című 8 kötetes összeállítására hívjuk fel elsődlegesen a figyelmet. Míg ez utóbbi kiadvány első kötete túlnyomórészt fennmaradt címeresleveleket ismertet, addig a többi kötet zömében vármegyei másolatban fennmaradt vagy a MNM Kézirattárában levő feljegyzésre hivatkozik. A Siebmacher-sorozatban is figyelmesen meg kell nézni a kutatónak a hivatkozást, mely igen sokszor ad segítséget a további kutatáshoz, de ritkán tud támpontot adni az eredeti címereslevél kereséséhez. Kempelen Béla: „A nemesség. Útmutató az összes nemességi ügyekben"

17 nemességgel kapcsolatos alapvető jogi kérdések tisztázására, míg Aldásy Antal: „Címertan"

18 című rövid összefoglalója a heraldikai fogalmakat és a jogi vonatkozásokat ismerteti, a heraldika gyakorlati alapkérdéseit Bertényi Iván: „Kis magyar címertan"a

19 tárja elénk. Ismét utalni szeretnénk arra, hogy a „Tudománytár" sorozatban megjelent, korábban említett kiadvány a családok betűrendjébe szedve jól használható bibliográfiát ad az 1944-ig megjelent családtörténeti feldolgozásokról és forráspublikációkról, valamint közli szintén a családok betűrendjében a Magyar Nemzeti Múzeum Kézirattárában őrzött leszármazási táblázatok és családtörténeti adatok jelzetét. Hasonlóképpen a heraldika témakörében is bemutatja az addig megjelent alapvető munkákat.

20 A Turul című folyóirat mutatóját

21 lapozva is számos esetben találhatunk jelzett témáinkra vonatkozó feldolgozást. Ezek értékét sajnálatos módon az a tény növeli, hogy a családi levéltári anyagok az idő tájt feldolgozott irataiból sok már nem áll rendelkezésünkre. 12 Bp., 1910. 120 p. 13 Pest, 1857-1869. 1—13. kötet. 14 Bp., 1911—1931. 1—10. kötet, Vaál-Zsyska: Pótlékok és függelék. Bp., 1932. 13 Bp., 1891—1914. 16 Bp., 1904—1942. A 8. kötet anyagát Aldásy Antal írta le, de halála miatt Czobor Alfréd rendezte sajtó alá. Az utolsó bemutatott címeradomány kelte 1909. 17 Genealógiai és heraldikai kézikönyv. Bp., 1907. 18 Budapest 1923. — A kiadvány tankönyv céljára is készült a segédtudomány e témájának egyetemi oktatásához. 19 Budapest, 1983. 128 p. 20 Tudománytár... Családok története, leszármazása, levéltára fejezetcím alatt felsorolt irodalomjegyzék számos leszármazási táblázatot közlő kiadványra is utal a családok abc-rendjében: 41—65, 121—148., 174—185., továbbá , ,Genealgia-gyűjtemények a Nemzeti Múzeum Kézirattárában" címszó alatt 37 összeállítás jelzetét adja meg — 73—74. 21 Vö.: 7. jegyzet.