Levéltári Közlemények, 66. (1995)
Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - SASHEGYI OSZKÁR EMLÉKÉRE - Pajkossy Gábor: A reformkori Országgyűlési Tudósítások / 121–136. o.
A reformkori Országgyűlési Tudósítások 133 nevével együtt hozta a beszédeket, de a hírlapokkal így is nehezen versenyezhetett. 1843 augusztusában úgy alakította át lapját, hogy az továbbra is megőrizze létjogosultságát. Vezércikkeket hozott, ami, mivel maga is űzte a publicisztikát, alkatához is közelebb állhatott, s liberális oldalról bírálta, hogy a jogkiterjesztés területén a diéta csak a városok esetében volt nagyvonalú. Portrékat közölt az országgyűlés szereplőiről, amelynek megjelentetése a hírlapokban nem lett volna lehetséges. 28 Több ízben hozta teljes egészükben azokat a beszédeket, amelyeket a cenzúra „megszabdalt", közöttük, az ellenzék kifejezett kérésére, nyolc héten keresztül az 1843. október 12-i királyi leirat november 16—18-i vitája során elhangzott beszédeket. Végül pedig a Szemle 2. számában Iránytű címmel új rovatot indított, amely a Pesti Hírlap országgyűlési tudósításaihoz szolgált mutatóul, sorban megadva azoknak a szónokoknak a nevét, akiknek a felszólalását a hírlap hozta ugyan, de a szónok nevének az elhallgatásával. Úgy tűnik, Záborszky így sem tudott a növekvő igényeknek megfelelni. A Szemle 36. számában, 1844. június elején búcsút mondott az olvasóknak. A lap megszűntét avval indokolta, hogy bizonytalan, meddig tart még az országgyűlés, így nem vállalja új előfizetés nyitását. Köszönetet mondva támogatóinak, lapja utolsó oldalán közölte előfizetőinek a listáját (feltüntetve azt is, hogy az előfizetés hány negyedévre vonatkozott). 29 A lista szerint a lapra 149-en fizettek elő. A lapot öt megye végig járatta. 30 A harminchárom kaszinó és olvasótársaság 31 közül kilenc (a bihari, a bonyhádi, a debreceni, a máramarosszigeti, a kaposvári, a kolozsvári, a nagykanizsai és a pesti főrendi kaszinó) szintén végig előfizetett a lapra. Az előfizetők között volt két uradalom (a mernyei és — végig — a rohonci) és a mocsoládi közbirtokosság. Az előfizetők között 24 arisztokrata, főispán, adminisztrátor, ítélőmester, királyi tanácsos szerepelt. 18 előfizető a megyék követei közül került ki. 11 előfizető neve mellett szerepelt vármegyei (alispáni, esküdti stb.) tisztség, míg az előfizetők legnagyobb csoportját a táblabírók alkották 49 fővel, akik között ott szerepelt Deák és Kossuth is; míg végül elenyésző (5 fő) volt azok száma, akik cím nélkül, vagy mint polgár, lelkész, ügyvéd szerepeltek az előfizetők sorában. Az előfizetők között nemcsak liberális politikusok szerepeltek, hanem konzervatívok is, mint Ambró Antal barsi vagy Zsedényi Eduárd szepesi követ. Záborszky avval büszkélkedett, hogy lapjára évnegyedenként átlagosan 80-an (a lista adatai alapján valójában 98-an) fizettek elő. Feltételezve azonban, hogy az elkészült 150 példány az első negyedévben hasonló nagyságú előfizetői kört takar, a lista adatai alapján úgy tűnik, Záborszky az első negyedév után már új előfizetőt nem (vagy alig) szerzett, legelső előfizetői több mint negyedét három hónap után elvesztette, s valamivel több mint egyharmaduk (52 fő) tartott ki mellette mindvégig. Egy-egy esetben ismerjük az előfizetés lemondása mögött álló okot is. A Debreceni Polgári Kaszinó választmánya 1843 májusában avval rendelte meg a lapot, hogy , ,minthogy több példányokban drágaságuk miatt járatni költséges volna, azonban mindenki minél előbb vágyik megtudni azoknak tartalmát" a Tu28 Klauzál portréját az 1. számból hozza, de mint Záborszkynak, „a Hírnök jeles főmunkatársának" kiadásra szánt kéziratát Kovács Ferenc: Az 1843/44-ik évi magyar országgyűlési alsó tábla kerületi üléseinek naplója. Bp., 1894. I. 50. ™ OK MO:VI: 1843/44/2. és MOL Kossuth-gy. OgyT 5. t. 286. 30 Arad, Békés, Pest, Somogy és Temes. 31 Békés (olvasótársaság), Békés vm.-i kaszinó, Bihar vm.-i kaszinó, Bonyhád, Buda (olvasókör), Csaba, Debrecen (kaszinó és polgári kaszinó), Eger (kaszinó és polgári kaszinó), Székesfehérvár (olvasótársaság), Főrendi kis kaszinó, Győr, Kaposvár, Komárom, Kolozsvár, Miskolc (polgári egyesület), Nagykanizsa, Nagykikinda, Orosháza, ,,az Országgyűlési Tudósítások gyöngyösi olvasói", Pápa (nemzeti kaszinó és polgári kaszinó), Pécs, Pest, Sopron, Szarvas, Máramarossziget, Szigetvár, Szombathely, Torontáli nemzeti kaszinó, Ung vm.-i kaszinó, Zalaegerszeg. — A két debreceni egyletre vonatkozó adatoknak (4, illetve 2 negyedévi előfizetés) az egyesületi jegyzőkönyvek ellentmondanak (1. alább).
