Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - EMBER GYŐZŐ EMLÉKÉRE - Spira György: Az úgynevezett Kossuth-címerről / 89–105. o.

SPIRA GYÖRGY AZ ÚGYNEVEZETT KOSSUTH-CÍMERRŐL ABOUT THE SO CALLED KOSSUTH ARMS: In his article the author debates with Péter Püspöki Nagy who stated in one of his presentation in 1989 that in Hungary the so called Kossuth arms without the crown never had been used. The author proves with several photos that after the dethronement on 14th of April 1849 this arms became the official symbol of the country, however, due to the fall of the liberation war, it could not be introduced fully. He draws the attention to the fact that soon after 1444 such representations of the arms became known and the Kossuth arms was used also during the time of the revolutions in 1918 and 1956. A sokunk szívébe örökre bevésett Kumorovitz L. Bernát emlékének A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság egyik — 1989. december 14-én tartott — ülésén hallottam egy engem teljesen elképesztő előadást a kitűnő pozsonyi történetkutatótól, Püspöki Nagy Pétertől, akiben egyébként a címertan tudományának legjobb mai magyar művelőjét tisztelem. Az előadásnak már a címe meghökkentett, hiszen így hangzott: ,,A Kossuth-címer sohasem létezett, nem más puszta legendánál". S éppígy meghökkentett maga az előadás, amely a címben előlegezett tétel helyességéről igyekezett meggyőzni a hallgatókat. Engem azonban sikertelenül. A vita során ezért szót kértem, hogy egy rögtönzött felszólalásban körvonalazzam ellenvetéseimet. De felszólalásomat csak részben mondhattam el, mert egy a hallgatóság zömének nemtetszését kiváltó kijelentésem elhangzása után ez a zöm és a vita vezetője egyesült erővel belém fojtotta a szót, úgyhogy kénytelen lettem dolgomvégezetlenül távozni. Távozásom után azonban megkeresett az akkortájt indulóban lévő Rubicon című folyóirat szerkesztője, és közölte, hogy — ha írásba foglalnám — lapjában szívesen megjelentetné felszólalásom teljes szövegét: azt is, amit elmondtam az ülésen, meg azt is, amit már nem tudtam elmondani. Élve tehát ezzel az ajánlattal, papírra vetettem mondókámat, s 1990 márciusában cikkem napvilágot is látott a Rubicon 2. számának 25—28. lapján, de meglehetősen eltorzítva. A szerkesztő ugyanis rövidítések címén olyan önkényes csonkításokat és változtatásokat eszközölt a kéziraton, amelyek mondanivalómat néhol teljesen kiforgatták értelméből, s a szöveget ráadásul magyartalanságokkal is jócskán megtűzdelte. Ezért most még egyszer írásba foglaltam — s egy-két újabban találtam adattal még meg is toldottam — ezt a teljes egészében és hiteles formájában még sem el nem hangzott, sem nyomdafestéket nem látott felszólalást; s ezt az új szövegváltozatot nyújtom át az alábbiakban az érdeklődőknek.* Előrebocsátom azonban, hogy munka közben sem * A jegyzetekben előforduló rövidítések: BM = belügyminisztérium ME—OHB—KE = Miniszterelnökség-Országos Honvédelmi ein. = elnöki iratok Bizottmány—Kormányzó-elnökség Gy = Gyűjtemények '48ML = Az 1848—49-i minisztérium levéltára KGy = Kossuth-gyűjtemény OL = Magyar Országos Levéltár, Bp KPzA = Kossuth-Polizei-Akten