Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - EMBER GYŐZŐ EMLÉKÉRE - Szádeczky-Kardoss Irma: A Báthory Erzsébet elleni koncepciós eljárás egyes történeti forrásainak értelmezése / 65–87. o.

A Báthory Erzsébet elleni koncepciós eljárás forrásainak értelmezése 71 Nála ezek az adatok csak annyit jeleznek, hogy ő maga is hitt a boszorkányok létezésében, varázsló erejükben. Nincs ebben semmi különös, hiszen akkoriban mindenki hitt bennük. A boszorkányhiedelem a világkép és a kultúra része volt. Élt vele a tisztességes gyógyító mesterség éppúgy, mint a gonoszság vagy a szélhámosság. Komoly tudósok üldözték a boszorkányokat — avagy rettegtek tőlük. Ki-ki a saját tudása és hite szerint. Báthory Erzsébetben azonban egyáltalán nem tengett túl a boszorkány-hiedelem. Jelentősége az obligát babonásság szintjén mozgott. A magatartását is csak annyiban befolyásolta, hogy a korabeli szokásokhoz híven az ő udvarában is működő gyógyító tevékenység keretében megengedte — elnézte vagy feladatává is tette (?) — vénasszonyainak azt, hogy a vajákosságot, a bűbájos praktikákat, a gyógyító mágia fogásait is alkalmazzák. Abban a korban a füveseket, bábákat, dajkákat, s más gyógyító mesterséget űzőket a köztudat általában bűbájosoknak, boszorkányoknak tekintette. Magát a gyógyító képességet és tudást is — amit egyébként mesterségbeli titokként, tehát titokzatosan kezeltek — boszorkányságnak vélték, s mind a sikeres, mind a sikertelen gyógyításban ennek bizonyítékát látták. A boszorkányperek vádlottjainak java része a gyógyító emberek közül került ki. Úgy látszik, hogy Báthory Erzsébet is boszorkánynak vélte egyik-másik vénasszonyát — így hívták akkoriban a gyógyító asszonyokat és a füveseket is —, alkalmasint még tartott is tőlük. Mindezek azonban csak az adatok összefüggéseiből derülnek ki, a nyomozásban nem ezen volt a hangsúly. Annál kevésbé, mivel az emberölési vád koncepciója szerint a haláleseteknek a gyógyítással való kapcsolatát nem feltárni, hanem leplezni, elhomályosítani, elhallgatni kellett. így a boszorkányság is csak azoknál az adatoknál szerepel bizonyítékszerűén, amelyek alkalmasak arra is, hogy belőlük az elvetemült gonoszságra és a bűntudatra valló következtetés is levonható legyen. Egyik ilyen vallomás szerint Nádasdyné , ,mastan egy szürke színű kalácsot, mint egy perecet, olyant tart, kit az ördöngesek adtak neki. Es az közepiben egy ostya vagyon. Azt előtte tartván és arra nézvén imádkozik, mind nádor uram, mind ítélő mestere ellen, és a vármegyeispán ellen. Az imádkozó igéknek penig ez volna — az mint a tanú értette — a formája: Ez által nézlek én tégedet (itt megnézvén az ki ellen imádkozik), és valamint én tégedet ezáltal nem láthatlak, úgy ne árthass nekem semmi ellenem való dolgokban. Es több börbitélő imádságot mond, azki eltart néha egy óráig." Ebből az elbeszélésből az látszik, hogy Báthory Erzsébet akkor folyamodott ehhez a varázslathoz, amikor már folyt ellene a Thurzó nádor parancslevelével elindított, alaptalan vádaskodású hajsza. Erre utal a ,,mastan" időjelölés és az, hogy Thurzó mellett az akkor még kilátásban lévő per lehetséges bíráit említi, azok ellen védekezik a szöveg. Feltéve persze, hogy valóban Nádasdyné ,,imádkozott" így, s nem hamis az erről szóló vallomás (is), aminek az a lehetséges szerepe, hogy a per elkerülhetetlensége esetén a bírákat Nádasdyné ellen hangolja. Másik adat szerint — bár a közlés hitelessége itt sem kétségtelen — egyik bűbájossághoz értő, sőt boszorkányként megégetett majorosnéjától megpróbált beszereztetni egy ennél is hatásosabbnak vélt bűbájos varázsimát. így szól: „Isten segíts! Isten segíts, s te felhőcske! Isten segíts felhőcske! Adj Isten, adj Isten egészséget Báthory Erzsébetnek. Küldj, küldj te felhőcske 99 macskát. Ezt parancsolom neked, ki a macskák főura vagy, hogy parancsolj nekik és őket egybegyűjtsd, bárhol legyenek is, akár a hegyeken túl, akár a tengereken túl, hogy jöjjön ez a 99 macska és menjenek szerte, és (II.) Mátyás király szívét harapják, és a palatínus uram szívét, és a vörös Megyery szívét is egyék meg, valamint Cziráky Mózes szívét is, nehogy Báthory Erzsébetnek bántalma legyen! Szent Háromság végezd így el!" Az ima tartalma — feltéve ha valóban készült ilyen Nádasdyné számára vagy az érdekében — igen érdekes. Isten és a felhőcske elhatárolt párhuzama nemcsak a megnevezésükben következetes, de abban is, hogy a tőlük várt segítség szerint a feladatuk is más és