Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - EMBER GYŐZŐ EMLÉKÉRE - Szádeczky-Kardoss Irma: A Báthory Erzsébet elleni koncepciós eljárás egyes történeti forrásainak értelmezése / 65–87. o.

72 Szádeczky-Kardoss Irma más. Báthory Erzsébet személye és egészsége oltalmára Istent kéri! Ellenfelei hatástalanítására pedig — mintegy átokszerűen — a felhőcskét és a macskahadat. A Szentháromság intézkedő közbenjárását viszont — a vallásos hit és az ördöngösség határán — mindkét irányban biztosítaná. Ha nem az ima szerzőjeként aposztrofált majorosnét is máglyára juttató csejtei parókus feljelentő találmánya ez a szöveg, hanem a boszorkány praxis eredeti terméke — ezt a néprajzi szakismeretek birtokában biztonságosabban lehet megítélni —, akkor talán érdemes az elemző figyelemre. A harmadik bűbájossági praktikára — ugyancsak Ponikénusz szerint — egy Torkos nevű ember tanította Nádasdynét: , ,Fogjál egy fekete tyúkot és egy fehér vesszővel üsd agyon. Őrizd meg a vérét, és kend be vele az ellenségedet. Ha nem tudsz a testéhez jutni, legalább a ruháját érintsd meg a vérrel, és ellenségeid, kiket ezen vérrel bekentél vagy csak érintettél, nem tudnak alkalmatlankodni", vagyis ártani.

9 A tortúra is produkált egy bűbájossági adatot. Eszerint az előbb említett mijavai majorosné füves fürdőt készített Nádasdynénak, majd a fürdővízből, ugyancsak a teknőben, kalácsot dagasztott s azzal akarta a macskalégiós imában megnevezetteket megétetni. Ha van is alapja ennek az adatnak — például egy gyógyfüves téli fürdő —, fő szerepe inkább csak az igazságszolgáltatási hatalom gyakorlói elleni ármánykodás valószínűségének megerősítésében rejlik. A maga helyén — a bírák manipulálásában — szemmel láthatóan ez a funkciója. A Nádasdyné bűnösségéről kialakult köztudomás determináló erejét szemlélteti az a tény, hogy valamennyi varázslatos könyörgést — a fürdővizes kalácsrecepttel és a pereces ima interpretálásával együtt — a bűntudatból fakadó félelem, tehát a bűnösség és az ártó szándék bizonyítékai között tartja számon az ügy irodalma. Holott azokban nem a rontással dolgozó ártó szándék, és nem is a bűntudat félelme, hanem a (kiszolgáltatottságban való) védekezés dominál. A ,,ne árthass nekem semmi ellenem való dolgokban", vagy a , ,nehogy Báthory Erzsébetnek bántalma legyen" fordulat nemcsak ártani nem akar, de nem is holmi ,,lebukás" ellen, hanem kifejezett ártalom, bántás, rosszindulatú ellenséges szándék ellen kér oltalmat, még a tanúk interpretálásában is. Ahogy a fekete tyúk vérével űzött praktika receptje mondja: ,,az ellenség alkalmatlankodása" ellen próbált így védekezni a szorongatott Báthory Erzsébet. Mint mondottuk, a bűbájossági adatoknak a Báthory Erzsébet elleni vádban nem, illetve csupán hangulati aláfestő szerepe volt. Vélhetnénk, hogy a bűntársak elítélésében se volt különösebb szerepük. Hiszen az ítéletben se nagyon említik a boszorkányságot, inkább a kínzást és az emberölést, s az abban való közreműködést hangsúlyozzák. Mégis nagyon valószínű, hogy a bűntársak perében komoly megalapozó szerepe volt a gyógyító füves mesterséghez fűződő boszorkánysági vélelemnek. A kínzásnak és emberölésnek beállított gyógyítás vajákos elemei révén alkalmat adott arra, hogy — mintegy „keretperül" — boszorkányper jelleget adhassanak az eljárásnak, s ezáltal a legközvetlenebb tanúkat jogorvoslati lehetőség nélkül — tehát a gyógyítási tényállás felfedésének lehetőségét elvágva — közvetlenül az ítéletmondás után likvidálhassák. És így erősítsék, a szolgák bűnösségét kimondó ítélet jogerejével támasszák alá — „bizonyítsák" — Nádasdyné állítólagos bűnösségét és kegyetlenségét. Evégett a gyógyító tevékenységet az ítélet elhallgatja, s annak műveleteit, a kisebb-nagyobb műtéti beavatkozásokat kínzásnak, vérontásnak, a gyógyítás kudarcait pedig gyilkolásnak tünteti fel, s így teszi bűnössé a „bűntárssá" előléptetett gyógyító személyzetet az „emberölésnek" átminősített halálesetekben. íme, a joggal visszaélő önkény tényállás-hamisító találékonysága! Thurzó mestere volt ennek, s bár a bűnösséget valójában sose sikerült bizonyítania — ezért vált, ha évszázadok 9 A fekete tyúkkal űzött varázslat Liszthy Anna Rozina ügyében is előkerül.