Levéltári Közlemények, 65. (1994)
Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - EMBER GYŐZŐ EMLÉKÉRE - Szádeczky-Kardoss Irma: A Báthory Erzsébet elleni koncepciós eljárás egyes történeti forrásainak értelmezése / 65–87. o.
A Báthory Erzsébet elleni koncepciós eljárás forrásainak értelmezése 69 ben a meghurcolásban politikai érdekek koncepciós érvényre juttatása fedezhető fel. 7 De mert nem volt bűnös, állítólagos bűnösségének tényállását a szó legszorosabb értelmében ,,ki kellett találni". Ehhez a tényállás-kitaláláshoz minden valószínűség szerint Liszthy Anna Rozina valóságos kegyetlenségi és emberölési cselekedetei adták Thurzó György nádornak a mintát. Liszthy Anna Rozina ugyanis már a XVI. század utolsó éveitől kezdve a Thurzó család tagja volt. Thurzó György és Szaniszló között szoros volt a kapcsolat. Háztűznéző leánykérőbe is Thurzó György ment Liszthyékhez, s első benyomásai alapján azt írta feleségének a megkért leányról, hogy ,,bizony nem Didó". (Ezzel épp úgy utalhatott a szépség, mint a szellemi képességek szerénységére.) Naplója és levelei szerint azonban sokszor megfordult Thurzó Szaniszlóéknál. így látogatásai révén is, a családi kapcsolatok révén nemkülönben, elegendő alkalma lehetett arra, hogy Liszthy Anna Rozina kegyetlen cselekedeteit, azok körülményeit és következményeit megismerje. Ideje is volt rá, mert a tanúk néhány esetet, köztük egy „vénasszonya" tomboló kegyetlenségű megölését 1607 előttről idézték fel, s mint „Bolstán idejében", vagyis Básta idején történt eseményt emlegették. Arra, hogy Thurzó valóban a sógornője tetteit vette alapul a Nádasdyné elleni vád konstruálásához, több jel is utal. Elsősorban az, hogy a nyomozás kezdetén kihallgatott tanúk között több olyan is volt, akiknek a tanúvallomásában már akkor is tételesen kimutatható a hírverés hatása és a nádori befolyás, háttéri irányítás vagy ötietadás. Olyan is van közöttük, aki hírforrásul egyenesen a Thurzó család egyik nőtagjára hivatkozott, mégpedig olyan múltidejűségben, amely a Nádasdynénak tulajdonított kínzási eset megtörténtét körülbelül Thurzó Szaniszlóné első vénasszonygyilkosságával teszi egy időbe. Az esetnek egyébként a családi körön kívül is híre támadt. így Thurzonak 1610-ben több dolga már nem is igen volt, mint hogy a régi keletű szóbeszédet Báthory Erzsébet nevével összekapcsolva, s némileg átszínezve elevenítse fel. Erre utal az is, hogy — a középkori-korabeli szóbeli dokumentálási gyakorlat (szokás) szószerintiségének megfelelően — nem is egy tanú szinte szorul szóra hasonló fogalmazásban adta elő Nádasdyné állítólagos kegyetlenségét, mint ahogy később a Liszthy per tanúi az ő úrnőjük annak idejéni cselekedeteit felidézték, így például egyikük se nyugodott addig, míg valamely szolgálója vérét folyni nem látta. Úgy verték vagy verették az áldozataikat, hogy a hús lejött a csontjukról. Egyesek szerint Nádasdynénál is, éppúgy, mint Liszthy Anna Rozinánál, órákon át szünet nélkül folyt a verés. Nehéz véletlennek tekinteni ezeket az egybeeséseket, különösen ha a nádori befolyást érvényesítő közeg mellé azt is odaszámítjuk, hogy Liszthy Anna Rozina valóságos kegyetlenségei ugyanabban a Nyitra vármegyében történtek és a szóbeszéd is ott terjengett róluk, ahol a Báthory-ügyben kihallgatottak legtöbbje élt és Nádasdyné elfogásának színhelye, Csejte van. Az is tény, hogy a nyomozati eljárással párhuzamos későbbi hírverés is itt, ebben a környezetben volt a legeredményesebb. Itt az emberek — nem utolsó sorban a Liszthy esetek híreivel „előkezelve" — a legképtelenebb szörnyűségeket is szinte naiv hiszékenységgel hitték el Báthory Erzsébetről. Úgy tűnik, hogy a nádor az eszközei megválogatásában igen ravasz volt, de cseppet se válogatós. A két ügy közötti párhuzam másik különbözőségi eleme a bűbájosság és a vélt, illetve tényleges boszorkány-praxis szerepe a tényállásban. 7 A jogtudomány és jogsértő perek és eljárások indítéki és módszer szerinti differenciálásával a „koncepciós" kategória mellett más kategóriákat is ismer. így felmerülhet az is, hogy Nádasdyné ügye nem koncepciós, hanem konstrukciós jellegű. Mindkét változatra jellemző a hamis vád kitalálása avégből, hogy valakit félreállítsanak, erkölcsileg vagy fizikailag is megsemmisítsenek. Minthogy Báthory Erzsébet ügyét — az én meglátásom szerint — elsősorban politikai érdekek gerjesztették és befolyásolták, úgy vélem, hogy a jogsértés jellemzésére a „koncepció" a legillőbb kifejezés.
