Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - EMBER GYŐZŐ EMLÉKÉRE - Fodor Pál: A nagyvezíri előterjesztés (Telhis) : adalékok az oszmán központi adminisztráció működéséhez, 1566–1656 / 27–63. o.

A nagyveziri előterjesztés 49 Az audiencián a telhisék egy részét a jelek szerint felolvasták az uralkodónak. m A felolvasó személy többnyire a nagyvezír volt, de megesett, hogy előzetes egyeztetés alapján a diván valamely más tagja vállalta magára az ügy előterjesztését. Szinán telhiseiben pél­dául Ferhád vezír és a janicsár aga tűnik fel közreműködőként. 151 Már említettük, hogy a zsold-íe//M'jeket és az éves pénzügyi jelentést, amelyek voltaképpen a nagyvezír telhiseinek tekinthetők, a fődefterdár olvasta fel. 152 A beadványok másik részét felolvasás nélkül nyújtották át az uralkodónak, aki az elő­terjesztésekre többféleképpen reagálhatott. A Szinán-féle telhisék egyik kéziratában azok­nál a beadványoknál, amelyeknél nincs feltüntetve szultáni válasz, következetesen az agiz cevabi (szóbeli válasz) megjelölés szerepel. 153 Ez arra mutat, hogy 1590 körül még élt az a gyakorlat, hogy a szultán szóbeli válaszait követően az előterjesztő maga írta a határozatot az iratra. 154 Ez az eljárás azonban már ekkoriban is erősen visszaszorult az írásbeli vála­szokhoz képest. A szultán szóbeli megnyilatkozásai egyébként is egyre semmitmondóbbak lettek, kialakult kliséket követtek, híven visszatükrözve az érintkezési formák ritualizálódá­sát. 155 Elképzelhető, bár erre nincs konkrét adatunk, hogy az uralkodó az egyszerűbb be­terjesztésekre mindjárt a kihallgatáson ráírta a határozatot, de kétségtelen, hogy a beadvá­nyok többségét visszatartotta, s miután szűkebb környezetének segítségével áttanulmányozta és megválaszolta őket, megfelelő alkalmazottak révén juttatta vissza a nagyvezírhez. A feldolgozott anyag alapján biztosan mondhatjuk, hogy a telhisék döntő többségét nem kihallgatások idején, hanem a legkülönbözőbb időszakokban — és ismét hangsúlyo­zom —, írásos formában terjesztették az uralkodó elé. A beadványok fogalmazása világo­san felfedi, hogy 1. a telhist az uralkodónak /elküldik; erre utal a rikab-i hümayuna irsal ohndi (a nemes kengyelhez felküldetett) kifejezés és ennek számtalan változata; 156 2. a tel­hist a padisah olvassa, mégpedig igen gyakran futólag és felületesen; csak ezzel tudjuk ma­gyarázni azt a sűrűn visszatérő kérést a telhisékben, hogy ahirine dek nazar-i serifieri mü­te c allik buyurümak mercudur (,,azt kérjük, hogy méltóztassék végig nemes tekintetére érdemesíteni", vagyis végig elolvasni). 157 A Revan 1943 jelzetű kézirat más oldalról is megerősíti az olvasás tényét. Itt a margón a telhisék nagy része mellett a nazar (megnézve) szót találjuk beírva, amit bizonyára úgy kell értelmeznünk, hogy a szultán látta és átolvasta őket; 158 3. a telhist az uralkodó írásban, mégpedig többnyire saját kezűleg válaszolja meg; ez derül ki abból, hogy számos telhisben szultáni kézjelet kérnek válaszul: isaret-i c aliyye buyuralarki (méltóztassék magáz kézjellel közölni, hogy...). 159 Szinte szükségtelen meg­említeni itt, hogy a levéltárakban megőrzött telhiséken milyen szépen látszik ez a gyakor­ló /. H. Uzungarsih: Merkez. 34.; Tarih-i Selániki, 316—317, 831. 151 Revan 1943, fol. 18a, 27a. Az utóbbi hely alapján kimondhatjuk, hogy a janicsár aga nem legkésőbb 1606-tól, hanem már 1590 körül sahib-i c arz volt (vö. K. Röhrborn: Untersuchungen. 19.). Egyébként a Kavanin-i yenigeriyan egyik története arra enged következtetni, hogy az aga már Szülejmán idejében az uralkodó elé kerülhetett (TSMK, Revan 1320, 76a—76b.; A janicsárok törvényei (1606). I. Ford. Fodor Pál. Bp., 1989. (Török—magyar hadtörténelmi emlékek, 1.) 93.). 152 A felolvasás technikáira (államtitkok szóba kerülésekor, illetve illetéktelen jelenléte esetén) ld. 5. Faroqhi: Die Vorlagen. 35—36. 153 Esad Ef. 2236, passim. 154 Ehhez ld. U. Heyá. Ottoman Documents. 14. 155 Az c őrzokon elhangzott uralkodó válaszokból ad ízelítőt Kocsi bég (K. Aksüt: Koci Bey risalesi. 104, 108, 110—113, 117. stb.; F. R. Unat: Sadrazam Kemanke§. 459—460. stb.). 156 Revan 1943, fol. 43a. 157 Revan 1943, fol. 29b. 158 De mi történt a többivel? Felolvastatta? Vö. / H. Uzuncarsik: Saray. 68.: 1. jegyz.: 1669-ben a szultán maga kezdi olvasni a Kandia elfoglalásáról hírt adó telhist, de sírva fakad, ezért átadja magántitkárának (sir ka­tibi), hogy fejezze be. A baj az, mint látni fogjuk, hogy Szinán idejében még nem volt sir katibi. 159 Revan 1943, fol. 23a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom