Levéltári Közlemények, 65. (1994)
Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - EMBER GYŐZŐ EMLÉKÉRE - Fodor Pál: A nagyvezíri előterjesztés (Telhis) : adalékok az oszmán központi adminisztráció működéséhez, 1566–1656 / 27–63. o.
A nagyveziri előterjesztés 49 Az audiencián a telhisék egy részét a jelek szerint felolvasták az uralkodónak. m A felolvasó személy többnyire a nagyvezír volt, de megesett, hogy előzetes egyeztetés alapján a diván valamely más tagja vállalta magára az ügy előterjesztését. Szinán telhiseiben például Ferhád vezír és a janicsár aga tűnik fel közreműködőként. 151 Már említettük, hogy a zsold-íe//M'jeket és az éves pénzügyi jelentést, amelyek voltaképpen a nagyvezír telhiseinek tekinthetők, a fődefterdár olvasta fel. 152 A beadványok másik részét felolvasás nélkül nyújtották át az uralkodónak, aki az előterjesztésekre többféleképpen reagálhatott. A Szinán-féle telhisék egyik kéziratában azoknál a beadványoknál, amelyeknél nincs feltüntetve szultáni válasz, következetesen az agiz cevabi (szóbeli válasz) megjelölés szerepel. 153 Ez arra mutat, hogy 1590 körül még élt az a gyakorlat, hogy a szultán szóbeli válaszait követően az előterjesztő maga írta a határozatot az iratra. 154 Ez az eljárás azonban már ekkoriban is erősen visszaszorult az írásbeli válaszokhoz képest. A szultán szóbeli megnyilatkozásai egyébként is egyre semmitmondóbbak lettek, kialakult kliséket követtek, híven visszatükrözve az érintkezési formák ritualizálódását. 155 Elképzelhető, bár erre nincs konkrét adatunk, hogy az uralkodó az egyszerűbb beterjesztésekre mindjárt a kihallgatáson ráírta a határozatot, de kétségtelen, hogy a beadványok többségét visszatartotta, s miután szűkebb környezetének segítségével áttanulmányozta és megválaszolta őket, megfelelő alkalmazottak révén juttatta vissza a nagyvezírhez. A feldolgozott anyag alapján biztosan mondhatjuk, hogy a telhisék döntő többségét nem kihallgatások idején, hanem a legkülönbözőbb időszakokban — és ismét hangsúlyozom —, írásos formában terjesztették az uralkodó elé. A beadványok fogalmazása világosan felfedi, hogy 1. a telhist az uralkodónak /elküldik; erre utal a rikab-i hümayuna irsal ohndi (a nemes kengyelhez felküldetett) kifejezés és ennek számtalan változata; 156 2. a telhist a padisah olvassa, mégpedig igen gyakran futólag és felületesen; csak ezzel tudjuk magyarázni azt a sűrűn visszatérő kérést a telhisékben, hogy ahirine dek nazar-i serifieri müte c allik buyurümak mercudur (,,azt kérjük, hogy méltóztassék végig nemes tekintetére érdemesíteni", vagyis végig elolvasni). 157 A Revan 1943 jelzetű kézirat más oldalról is megerősíti az olvasás tényét. Itt a margón a telhisék nagy része mellett a nazar (megnézve) szót találjuk beírva, amit bizonyára úgy kell értelmeznünk, hogy a szultán látta és átolvasta őket; 158 3. a telhist az uralkodó írásban, mégpedig többnyire saját kezűleg válaszolja meg; ez derül ki abból, hogy számos telhisben szultáni kézjelet kérnek válaszul: isaret-i c aliyye buyuralarki (méltóztassék magáz kézjellel közölni, hogy...). 159 Szinte szükségtelen megemlíteni itt, hogy a levéltárakban megőrzött telhiséken milyen szépen látszik ez a gyakorló /. H. Uzungarsih: Merkez. 34.; Tarih-i Selániki, 316—317, 831. 151 Revan 1943, fol. 18a, 27a. Az utóbbi hely alapján kimondhatjuk, hogy a janicsár aga nem legkésőbb 1606-tól, hanem már 1590 körül sahib-i c arz volt (vö. K. Röhrborn: Untersuchungen. 19.). Egyébként a Kavanin-i yenigeriyan egyik története arra enged következtetni, hogy az aga már Szülejmán idejében az uralkodó elé kerülhetett (TSMK, Revan 1320, 76a—76b.; A janicsárok törvényei (1606). I. Ford. Fodor Pál. Bp., 1989. (Török—magyar hadtörténelmi emlékek, 1.) 93.). 152 A felolvasás technikáira (államtitkok szóba kerülésekor, illetve illetéktelen jelenléte esetén) ld. 5. Faroqhi: Die Vorlagen. 35—36. 153 Esad Ef. 2236, passim. 154 Ehhez ld. U. Heyá. Ottoman Documents. 14. 155 Az c őrzokon elhangzott uralkodó válaszokból ad ízelítőt Kocsi bég (K. Aksüt: Koci Bey risalesi. 104, 108, 110—113, 117. stb.; F. R. Unat: Sadrazam Kemanke§. 459—460. stb.). 156 Revan 1943, fol. 43a. 157 Revan 1943, fol. 29b. 158 De mi történt a többivel? Felolvastatta? Vö. / H. Uzuncarsik: Saray. 68.: 1. jegyz.: 1669-ben a szultán maga kezdi olvasni a Kandia elfoglalásáról hírt adó telhist, de sírva fakad, ezért átadja magántitkárának (sir katibi), hogy fejezze be. A baj az, mint látni fogjuk, hogy Szinán idejében még nem volt sir katibi. 159 Revan 1943, fol. 23a.