Levéltári Közlemények, 65. (1994)
Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - EMBER GYŐZŐ EMLÉKÉRE - Fodor Pál: A nagyvezíri előterjesztés (Telhis) : adalékok az oszmán központi adminisztráció működéséhez, 1566–1656 / 27–63. o.
A nagyvezíri előterjesztés 29 nokkal kapcsolatos kutatásaiból, amelyek alátámasztják, hogy az ügyintézésben „felülről lefelé" is Murád idején válik uralkodóvá az írásos forma. Heyd a mühimme defieri-ket (a szultáni tanácsban tárgyalt,,fontos ügyek defteréit") vizsgálva kimutatta, hogy a bennük feljegyzett rendeletek felett különösen 1582-től kezdve sokasodnak meg a ba-hatt-i hümayun („uralkodói leirattal") típusú kancelláriai bejegyzések, 10 ami teljesen összevág a krónikások imént idézett állításával. Ugyancsak a szultáni „kézjel" gyakoribb alkalmazását mutatja a fermánoknak az a sajátossága, hogy a dispositio részben a szultán rendeletét általában kétszer is elismétlik. Heyd szerint ennek oka az, hogy a dispositio első felében tulajdonképpen a szultán vagy valamely magas rangú hivatalnok írásos határozatát reprodukálják, amint az egyes fermánoknál be is bizonyosodott. n Heyd utalt arra is, hogy fontosabb ügyekben a nagyvezír telhis útján kérte ki a szultán jóváhagyását, s bár nem mondta ki, fejtegetéseiből az is kiolvasható, hogy a fermánok narratiójában és dispositiójának első részében lényegében az előzményül szolgáló telhis és az arra adott hatt-i hümayun rövidített formája ismerhető fel. 12 Mindezek alapján bátran állíthatjuk, hogy a feZ/ws-mechanizmus — különféle, korábban is meglévő adminisztratív előzményekre épülve — a XVI. század 70-es éveiben fejlődött ki, és az 1580-as években már szilárdan beágyazódott az oszmán állam központi adminisztrációjába. Noha a telhis szó használatára csak az 1580-as évek második feléből—végéről van adatunk, az általam ismert első irat, amely teljes joggal telhisnek tekinthető, egy legkésőbb 1585 elejére datálható jelentés fejlécén maradt fenn. 13 Diplomatikai sajátosságok, a telhis szerkezete A telhis szó az arab Ihs gyökből származik és jelentése: 'kivonatolás', 'összefoglalás'. 14 Az oszmánok előtti muszlim kancelláriákban egyedül a középkori egyiptomiban, a Fatimidáknál és a Mamelukoknál találunk ehhez hasonló nevű irattípust. Az egyiptomi divánban mulahhasat-nák nevezték azokat a rövid kivonatokat, amelyeket a beérkező iratokról készítettek és amelyek alapján a válaszokat megírták. 15 Mégsem feltétlenül ebben keresendő az oszmán telhis előzménye, kivált, ha arra gondolunk, hogy a mulahhasat csak ritkán fordul elő olyan értelemben, amely rokonítható volna a nagyvezíri javaslattal, az oszmán telhis egyik legfontosabb elemével. 16 Könnyen lehet, hogy az oszmán kancellistákat azok a tudományos vagy történeti művek befolyásolták az új irattípus elnevezésekor, amelyek címében gyakran szerepelt a telhis szó „kivonatolás", „összefoglalás" esetenként pedig „kiegészítés" értelemben. 17 A telhis, mint arra S. Faroqhi, a témáról írt első alapos tanulmány szerzője rámutatott, formailag szinte megkülönböztethetetlen az c arz-tól (jelentés, beadvány). Ez késztette Faroqhit arra, hogy megpróbáljon némi rendet vágni a fogalmak dzsungelében, ahol telhis, 10 U. Heyd: Ottoman Documents. 15. 11 Uo. 9-10, 16—17. 12 Uo., és 14. Heyd láthatóan nem érzékelte a telhis és a hatt-i hümayun szoros összetartozását. 0 H. Sahillioglu: Osmanli idáresinde Kibns'in ilk yih bütcesi. (In: Belgeler 4. 7—8. 1967(1969). 31.) Teljes mértékben egyetértek Matuz Józsefizl, aki szerint a telhis-mechanizmus Szülejmán idejében még ismeretlen volt (Kanzleiwesen, 69.). 14 S. Faroqhi: Die Vorlagen (telhíse) des Großwesirs Sinän paSa an Sultan Muräd III. Diss. zur Erlangung der Doktorwürde der Philosophischen Fakultät der Universität Hamburg. Hamburg, 1967. 23.; C. Orhonlu: Telhisler, XVm. 15 S. Faroqhi: i. h. 16 Uo. 17 Ilyen minta leheteett például El-Kazvlrii híres retorikai kézikönyve, az oszmán medreszékben is oktatott TelhTsü'l-mifiah. Vö. Ch. Ferrard: The Development of an Ottoman Rhetoric up to 1882. Part I: The medrese Tradition. (In: Osmanli ArasUrmalan. 3. 1982. 170 skk.)
