Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - IRODALOM - Gazdag István: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve, I–XX. (Szerk.: Gazdag István). Debrecen, 1974–1993. / 216–220. o.

220 Irodalom — Szociálpolitika: Adatok Debrecen város szegényügyének kérdéséhez a reformkorban; Adatok Debrecen város szociálpolitikájának kérdéséhez 1867—1914; Megjegyzések Debrecen város szociálpolitikájához az 1920—1944 közöti időszakban; Debrecen város szociálpolitikája 1945—1950 közötti időszakban. — Sajtótörténet: Alföld című debreceni lap terve 1846-ban; Debreczeni Ellenőr; Régi Okiratok és Levelek Tára; Debreceni Dingó. — Művészettörténet: Szűts János hajdúkerületi, Kis András kismarjai piktorok; Képzőművészeti szervezkedés Debrecenben 1945—1949; Debreceni Első Takarékpénztár művészetpártolása 1896—1916. Végül néhány, a levéltári évkönyv profiljától elütő tanulmányra hívom fel a figyelmet: Oklevelek, céhiratok a Déri Múzeum gyűjteményében; Debrecen és környékének környezetvédelme; Puritánok és boszorkányok; Két város története új monográfiák tükrében; Toronyóra-készítők és -kezelők Debrecenben 1770—1830; Források a II. világháború áldozatairól. Hogyan fogadta az évkönyvet a levéltáros szakma, a történészek és az érdeklődők? A levéltári évkönyvek természetes közege —jellegénél fogva — kicsi, hiszen kötelező jelleggel a megyei, szak és országos levéltárakhoz juthatnak el. Ahhoz, hogy szélesebb körben ismert legyen, szervezni kellett az olvasók táborát. Több múzeummal, egyetemi-főiskolai tanszékkel sikerült kölcsönös csereviszonyt kialakítani. Rendszeres ismertetést közölt évkönyvünkről a Levéltári Szemle. (Az utóbbi években mintha elbizonytalanodott volna ez a szándéka a szerkesztőségnek. Nagy hiba lenne, hiszen egyik alapvető feladatukat adnák fel!) Hírt adott az évkönyvről a debreceni Hajdú-Bihari Napló, esetenként az 1990 előtti Debreceni Szemle, a Hajdú-Bihar megyei Könyvtár Téka című kiadványa, a Könyvtáros című folyóirat. Több ízben hangzott el ismertetés a rádióban. Kísérletet tettünk — kevés eredménnyel — az évkönyv debreceni könyvesboltban történő árusítására. A legeredményesebb terjesztési akciónk a könyvárusi forgalomba való bekapcsolódásunk a nyolcvanas évek elejétől. Kezdetben évenként kb. 200 kötetet tudtunk értékesítenik, az utóbbi években ez a mennyiség a felére csökkent. Évkönyvünket rendszetelenül ugyan, de megküldtük a rostocki és nagyváradi levéltáraknak és a müncheni Közép-európai Intézetnek. Egy ízben került sor évkönyvünk bemutatására, vitájára. A feladatot Vörös Károly és Müller Veronika vállalták, és valóban segítették a szerkesztő munkáját. Az évkönyv készítői: Gazdag Istvín szerkesztő, Mervó Zoltánné technikai szerkesztő, Dankó Imre, Fehér András, Komoróczy György, Módy György, Müller Veronika, Rácz István, Scheinder Miklós, Sipos Péter, Szendrey István, Varga János, Varga J. János lektorok, Gonda Zoltán borító-tervező, Geller Ferencné, Siró Judit mutatókészítők. Az első években az évkönyv 800 példányban, az utóbbiakban 300 példányban jelent meg. Az évkönyv árának alakulása: I-V. k. 20 forint, VI-XIII. k. 30 forint, XIV—XVI. k. 50 forint, XVII-XVm. k. 80 forint, XIX-XX. k. 100 forint. Az évkönyvet a debreceni Alföldi Nyomda állította elő, a XVI. kötettől pedig a debreceni Piremon kisvállalat nyomdaüzeme. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a közel 5000 oldalon megjelenő Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve az elmúlt húsz évben szervesen beépült a levéltári szakirodalomba és a megye tudományos közéletébe. Tanulmányai részét képezik Hajdú-Bihar megye történeti irodalmának. Gazdag István