Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - IRODALOM - Lekli Béla: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv, 23. (Szerk.: Szili Ferenc). Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár, 1992. / 212–213. o.

Irodalom 213 Szabó Dániel Kossuth és Kaposvár — ezen keresztül Magyarország — kiegyezés utáni kapcsolatát villantja fel 2 Kossuth-levél közzétételével. Kossuth fájdalommal, de következetesen visszautasítja a képviselőséget a függőségben rekedt Magyarországon. Somogy hódoltság-kori elnéptelenedése miatt a török kiűzése után megnövekedett a megye német és szláv nemzetiségű lakosságának a száma. Ezért az évkönyvek többsége foglalkozik valamelyik nemzetiség történetével is. Bognár Tibor az Évkönyv korábbi számaiban a Somogy megyei németek II. világháború utáni megpróbáltatásait ismertette. Jelen dolgozatában viszont a Volksbunddal szembeni ellenállási törekvések történetéhez kapunk adalékokat. Már a közelmúltba vezet bennünket Szántó László „Látlelet a sztálinista agrárpolitikáról a Somogyi összegzés kaposvári vitáján" c. írása is. Márkus István szociológus „Somogyi összegezés" című tanulmányának, valamint a tanulmánynak szentelt vitaest jegyzőkönyvének a bemutatásával a Rákosi-korszak katasztrófához vezető agrárpolitikáját ismerhetjük meg, és azt is, hogy az 1956-os forradalmat megelőző szellemi erjedés nem csak a fővárost, de a vidéket is mélyen átjárta. Érdekes a többi tanulmány témája is: Szíjártó István Somogy megye XVIII. századi köznemessége társadalmi kapcsolatainak térbeniségét mutatja be 9 család rokoni kapcsolatainak és birtokviszonyainak leírásával. Dóber Viktor a somogyi ferences szerzetesek XVIII. századi életével ismertet meg bennünket. Nagy Pál tanulmánya 20 somogyi település 59 pecsétjének leírását és rajzát tartalmazza az 1768—1865 közti időből. Odor Imre a Somogy megyei lovasezred baranyai századának az 1809. évi győri szereplésén keresztül a nemesi felkelés intézményének elavultságát érzékelteti. Szili Ferenc tanulmánya a somogyiak Horvátországba és Szlavóniába irányuló kivándorlását írja le (1880—1914). Mindezeken kívül a kötet értékes vitaanyaggal is bővült. A Somogy Megyei Levéltár a XV Levéltári Napján tudományos tanácskozást szervezett — a kaposvári származású — Hanák Péter akadémikus születésének 70. évfordulója alkalmából. A tanácskozás már a rendszerváltás szellemében fogant. A magyar polgárosodás múltjának hasznosítható tapasztalait vizsgálta. Hanák Péter Széchényi Ferencről tartott előadásában megállapította: ,,Nem a nemesi vezető réteg liberális reformprogramja, nem az újításra való elszántsága és nem a polgárság magyarosodási készsége hiányzott tehát, hanem a nemesség önátalakításra, polgárrá válásra való képessége, vagy az önátalakítás elháríthatatlan kényszere". Király István gr. Széchenyi Imrének — a polgárosuló Somogy és a Dél-Dunántúl életében játszott — elméleti és gyakorlati munkásságát ismertette. Szita László a magyar katonaság törökellenes küzdelmeinek nyugat-európai sajtóvisszhangjával foglalkozott. Szabó Dániel a „Milyen is (legyen) Európa" c. tanulmányában a dualista Magyarország változó Európafogalmát elemzi. Buzinkay Géza arról tudósít, hogy mit olvastak egy bécsi kávéházban 1913-ban. Gyáni Gábor pedig a társadalmi igazságosság bonyolult történetfilozófiai kérdését boncolgatta. Lekli Béla