Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - EMBER GYŐZŐ EMLÉKÉRE - Nyulásziné Straub Éva: A Kossuth-levéltár és története / 107–117. o.

NYULÁSZINÉ STRAUB ÉVA A KOSSUTH-LEVÉLTÁR ÉS TÖRTÉNETE THE KOSSUTH ARCHIVES AND ITS SHORT HISTORY: In her survey the author reviews the Kossuth Archives, a significant collection of the Hungarian National Archives. The origin of the collection dates back up to 1874. This was the year when lawyer Antal Vörös — having been in contact with Kossuth from 1830, acting as his secretary and archivist — died. The author gives a short description of the collection that consists of: the documents of lawyer Antal Vörös; the inheritance originated from Turin (preserved originally by Kossuth's family); the so called Kossuth archívum, relating mostly to the activities of the revolution in 1848/49 (presereved originally in Wien); the papers of the emigration; and some other smaller units. Units of the present Kossuth Archives were kept formerly in the Hungarian National Museum. In 1934 they were transferred to the Hungarian National Archives where their actual system was arranged in the 1950s. A Magyar Országos Levéltárban az 1950-es évek közepén alakították ki a mai Kossuth-levéltár szerkezetét. A gyűjtemény gyökerei az 1874-es évekre nyúlnak vissza. A Magyar Nemzeti Múzeumban 1882-ben alakult meg a Levéltári Osztály, mely az addig a könyvtár kezelésében lévő levéltári jellegű anyagot külön kezelésbe vette, s a továbbiakban évről évre jelentős mennyiségű letét, ajándék és vásárlás révén gyarapította. Az Országos Levéltár vári épületének birtokbavétele után, 1927-ben a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltári Osztályát is ebbe az épületbe költöztették. Az 1934-es Magyar Nemzeti Múzeumról szóló törvény a Levéltári Osztály anyagát áthelyezte az Országos Levéltár őrizetébe. A Magyar Nemzeti Múzeum az őrizetébe került anyagokat — a tulaj donbélyegző és az állománybavételkor adott növedéki naplószám minden iraton való feltüntetése után — két nagy csoportba sorolta. Az első csoportot az időrendi sorozat alkotta, a másodikat a tárgyi csoportok. Az időrendi sorozatba a tárgyi csoportokba nem illeszthető iratok kerültek. (A Múzeum célkitűzése az volt, hogy minden anyag e két csoport valamelyikébe kerül, de a terjedelmesebb családi levéltári anyagokat időhiány miatt félretették, s szerencsére ezek időrendbe sorolására nem került sor.) Témánk szempontjából az alábbi tárgyi csoportok érdemelnek nagyobb figyelmet: az 1848/49-es szabadságharc, az emigrációs iratok, az olaszországi magyar légió iratai, személyek szerinti iratgyűjtemények. A felsoroltak közül az olasz légió iratai és a személyek szerinti gyűjtemények jelentős része 1945-ben elégett. A Törzsanyagnak nevezett időrendi sorozatba jelentős mennyiségű, a mai Kossuth-levéltár részét képező irat került besorolásra. Vizsgáljuk meg a Kossuth-levéltár nagyobb egységeinek a Magyar Nemzeti Múzeumba, illetve az Országos Levéltárba kerülését időrendi sorrendben! 1. Vörös Antal-gyűjtemény Mint a bevezető sorokban említettem, a Kossuth-levéltár gyökerei 1874-ig nyúlnak vissza. 1873-ban meghalt Vörös Antal ügyvéd, aki az 1830-as évektől állt Kossuthtal szoros összeköttetésben és munkakapcsolatban, a forradalom idején titkára és levéltárnoka volt.