Levéltári Közlemények, 64. (1993)
Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Gergely Jenő: A katolikus püspöki kar küzdelme az iskolákért / 165–198. o.
188 Gergely Jenő A püspöki kar több hozzászólás után úgy határoz, hogy újra lehúzva, de javításmentesen adja közre. 11./ Rendelkezés van máris, hogy az államosításig zár alá kell venni az iskolák és intézetek felszerelését. [-] 13./ Egy református hívő jelenti: 1946. március 7-én éjjel Szentesen álarcos banditák gyilkolták meg Lakos rendőrfelügyelőt. A banditák szabadok, sőt hivataluk van. 72 Felhasználható lenne ez a pócspetri halált-kiáltókkal szemben. 14./ A nürnbergi peren a szövetséges hatalmak mindazt, ami a vallás ellen történt, bűnténynek minősítették. Mindkét eset tudomásul szolgál és felhasználható. 15./ A VK miniszterhez küldendő válaszlevélhez az egri érsek megjegyzi, hogy az, amit ír, hogy nem zárkózunk el a tárgyalás elől, okvetlen maradjon benne. Legyen megnevezve a három püspök is. A kultuszminiszter válaszlevelére 73 a bíboros hercegrímás itt a következő megjegyzéseket teszi: 1. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a kikötött előfeltételekről, azok mikénti esetleges teljesítéséről nincsen szó; velük való elvi foglalkozásra kilátás nyújtatik, de csak a tárgyalások során. Tehát semmiféle előzetes biztosíték nincsen. 2. Ellenkezőleg a tárgyalások megkezdéséhez alapvető szükségként kívánja az ismeretes elismeréseknek határozott és világos kinyilvánítását. Tehát részünkre szabnak nagyon nehéz előfeltételt. 72 A ma már sajtóból is közismert gyilkosságot a helyi kommunista pártszervezet tagjai követték el, és ez megtorlás nélkül maradt. Ebből is úgy tűnik, hogy a hercegprímásnak kitűnő információi voltak. 73 A dokumentumokban vissza-visszatérő levélváltás Mindszenty bíboros és Ortutay kultuszminiszter között a következőképpen alakult. 1948. május 14-én a minisztertanács Ortutay vezetésével bizottságot alakított az „egyházi ügyek rendezésére". E felhatalmazás alapján Ortutay május 19-én kelt levelében a vitás kérdések tisztázását és a megállapodást célzó tárgyalásokra invitálta a katolikus püspöki kar megbízottait, amelyben még a tárgyalás idejére is konkrét javaslatot tett: május 24-ére. A hercegprímás egyedül nem dönthetett, így konferenciát hívott össze, amely május 29-én ülésezett. Itt fogadták el Mindszenty válaszlevelét, amelyben a tárgyalások előfeltételeként az egyházat ért alapvető sérelmek előzetes orvoslását, illetve ezek kilátásba helyezését jelölte meg. (így napilap, egyesületek stb., de különösen és elsősorban az ekkor már bejelentett iskolaállamosítási szándék visszavonását.) Erre az 1948. május 29-én kelt levélre válaszolt Ortutay június 4-én, amelynek tartalmáról itt szó van. A miniszter is előfeltételeket szabott, mégpedig a köztársasági államrend egyértelmű és világos elismerését, a földreform elismerését és a gazdasági természetű államosítások helyeslését. Ezek kinyilvánítása után tartotta célravezetőknek a tárgyalásokat. A konferencián megoszlottak a vélemények. Az intranzigensek az elnökkel az élen az elutasítás mellett voltak, míg Czapik érsek és néhányan a tárgyalások és a tárgyalóbizottság kiküldése mellett foglaltak állást. A konferencia által jóváhagyott viszontválasz tehát június 10-én kelt, ami lényegében a korábbi előfeltételekhez való ragaszkodást ismételte meg. Ettől kezdve a levélváltások már nem voltak konstruktívak. Ortutay június 14-i válasza a megegyezés elmaradásáért az egyháziakra hárította a felelősséget. A 15-i konferenciából küldött reagálás viszont a kormányzatot hibáztatta. Ortutay 16-i rövid levele mintegy pontot tett a törvény elfogadása napján az ügyre: a kapcsolatok a holtpontra jutottak.
