Levéltári Közlemények, 63. (1992)
Levéltári Közlemények, 63. (1992) 1–2. - Fügedi Erik: IV. Béla adományai és a szóbeliség / 39–52. o.
IV. Béla adományai és a szóbeliség Al királyi ember a statúció aktív végrehajtója, a káptalan csupán tanúságát adja annak, amit a királyi ember tett. Azok az adománylevelek, amelyek iktatást és határjárást tartalmaznak, szintén azt hangsúlyozzák, hogy a hiteleshely parancsot kapott egyik tagjának a királyi emberrel történő kiküldésére. 58 A szereposztáshoz ebben az esetben sem fér kétség. Az iktatók körének ismeretében most már feltehettem a kérdést: hol húzódott meg az írásbeliség határa? Már az eddigiekben megállapítható volt, hogy az egyháziak — státusukra való tekintet nélkül — mindig írásban adtak jelentést; 59 ennélfogva az írásbeliség határát a laikusok által végrehajtott iktatásokban kell keresni. A világiaknak adott megbízások közül sajnos csak 51 esetben dönthető el kétségtelenül, hogy a megbízott jelentését írásban vagy szóban tette-e meg. A szokásokra a legjobb felvilágosítást IV. Béla kedvelt hívének, a Pök nembeli Móric asztalnokmesternek és 1247—1261 között nyitrai ispánnak a szereplése adja. 1246-ban megtudjuk, hogy egy nyitrai iktatásnál Móric tudósította a királyt a kérdéses birtok határairól. Már ekkor feltételezhető, hogy Móric mester szóban mondta el a határokat, de a leírás csak hasonlít a határjárásra, mégsem az, mert csak a szomszédos településeket sorolja fel, a terepről semmit sem tudunk meg, a szomszédos birtokosokat sem nevezi meg. 60 1261-ben ugyancsak Nyitra megyében iktatott, majd ad nos redienspredicte térre metis et signis certificavit, de ezt is feltűnő szófukarsággal tette. , ,A [határjelek! keletről Dániel fia Péter földje, délről Hálóskáp, nyugatról Lőrinc Káp nevű faluja, északról a nyitrai káptalan földje"® 1247-ben és 1256-ban a bevezetés után egyáltalán nem adott határjárást. 62 Nem kell sok fantázia annak megállapításához, hogy Móric mester illiteratus volt, emlékezetét sem terhelte túl felesleges apróságokkal. Nem ő volt az egyeden, aki szóban jelentett, ezt tette a körösi ispán és comes terrestrise, Bás mester és Dobák ispán is. 63 Néhány esetben a megbízott szóban jelentett az uralkodónak, ugyanakkor levelet is átadott, így tette István szlavón bán és Tekus sárosi ispán. 64 Ha a privilégium nem is mondja, feltételezhetően az iktatás tényét jelentették szóban és a határjárásról hoztak írást, mert mindkét oklevélben hosszú és részletes határjárással találkozunk. Külön lapra tartozik Csák királyi kardhordó, aki a jogtalanul elfoglalt szlavóniai várföldek visszavételére kapott megbízást és öt jelentést tett szóban, de minden alkalommal bemutatta a csázmai káptalan pecsétje alatt kelt határjárást. 65 Megjegyzem még, hogy az írásos jelentést a király megbízottja a maga nevében íratta akkor is, ha az eljárást helyettesére bízta. 66 A világi megbízottak írásos jelentéseinek megoszlása némi betekintést enged az írás használatába. Az országos méltóságviselők (összesen 15 eset) közül öt, az ispánok (91 eset) közül 26, a királyi emberek (16 eset) közül már csak egy adott írást megbízatásának végrehajtásáról. Másszóval a magasabb társadalmi státus lehetővé tette íródeák felfogadását, esetleg az illetékességi területen lévő hiteleshely felkérését; az ispánoknál ez már kevésbé ment, az egyszerű nemeseknél még annyira sem. 58 1261: RA 1265, ÁÚO VIA. 1. - 1263: RA 1320, ÁÚO XI. 479; RA 1345, CD IV/3. 146. 59 1263: RA 1333, Smic. V. 260. 60 RA —, CDS1 II. 157—158. Mete autem térre supradicte, prout nobis per eundem Mauritium magistrum constitit, hoc ordine distinguntur... 61 1261: RA 1278, ÁÚO Vm. 4. quiadnos rediens de predicte metis et signis nos certificavit, que aparte orientált terra Petrifilii Doncha, a parte meridionali Haloskap, a parte occidentali Laurencii nomine Kap a parte septentrionali terra capituli Nitriensis. 62 1253: RA 858, ÁÚO VII. 225 és RA-, CDS1 380 63 1252—1253: RA 967, ÁÚO VH. 341, - RA 997, ÁÚO XI. 390. - 1259—1260: RA 1667, 1263: RA 1360. 64 1257: RA 1136, CD IV/2. 416. - 1247: RA 864, CD IV/1. 466. 65 1257: RA 1138, ÁÚO XI. 437; RA 1141. HO VII. 69/ RA 1143, Smiö. V. 76; RA 1155, ÁÚO VII. 453; RA 1161, HO vn. 71. 66 1263: RA 1333, Smii. V 260.