Levéltári Közlemények, 63. (1992)

Levéltári Közlemények, 63. (1992) 1–2. - Fügedi Erik: IV. Béla adományai és a szóbeliség / 39–52. o.

IV. Béla adományai és a szóbeliség 45 kedvezményezett, sem nagyobb uradalom nem fordul elő, az egyetlen a komáromi vár és a hozzá tartozó birtokok. A világiak derékhadát — majdnem a felét — az ispánok teszik ki, ezért bontottam őket két csoportra; azokra, akik a vezetésük alatt álló megye területén iktattak, tehát „illetékesek" voltak és azokra, akik más megyében láttak el ilyen feladatot. A számok meggyőzőek, 70 esetben az illetékes ispán járt el, ami az összes világiaknak több mint a fele, az összes iktatóknak pedig több mint egyharmada. Ezt úgy is kifejezhetem, hogy minden harmadik iktató, és a világiak közül minden második ispáni tisztséget viselt. Önkéntelenül is arra a következtetésre jut ilyenkor az ember, hogy megtalálta a rendező elvet, amely így hangzik: az új birtokost a királyi adományba elsősorban az illetékes megyésispán volt jogosult beiktatni. A levont következtetés két ponton támasztható alá. Az első pont negatív, ti. hogy az illetékes megyésispán saját ügyében nem járhatott el. Amikor IV. Béla megkegyelmezett a hűtlenség miatt korábban elítélt Óvári Konrádnak és visszaadta elkobzott birtokait, az Aba nembeli (Atyinai) Lőrincet Locsmánd várával és uradalmával kárpótolta. Lőrinc azonban az asztalnokmesteren kívül a soproni ispán tisztét is viselte, ezért az uralkodó az iktatást a kedhelyi apátra és Herbord fia Osl ispánra bízta.

45 Ilyen helyzet még két esetben merült fel. 1265-ben Herrand lovászmester és trencséni ispán egy trencséni földet kért familiárisa számára. IV. Béla nem volt tisztában a föld státusával, ezért a Herrandtól kapott információt Mihály zólyomi ispánnal ellenőriztette; a harmadik eset Várasd megyében játszódott le.

46 A másik pont egy oklevél, amely nem az általam vizsgált időszakba tartozik, de közvetlenül erősíti meg azt a tételt, hogy az iktatást a megyésispán volt hivatva végrehajtani. Máté tárnokmester, nyitrai ispán kiállított oklevelében közli, hogy IV. Béla Egyed fiának Grabnak Trepk nevű földből 70 holdnyit adott. Grab a királyi privilégiumot bemutatta Máténak, nos veroperlectis litteris domini regis et secundum suum edictwn quantitatemprefate térre antedicto Grab locavimus.*

1 Azt hiszem, hogy a suum edictum kifejezés alatt nem kell írásbeli királyi parancsra gondolni, hanem a privilégiumra. Ha még egy ilyen oklevél kerül elő, akkor nagy valószínűséggel állítható, hogy olyan eljárási gyakorlat is létezett, amelyben az adományos egyszerűen bemutatta a király adománylevelét és annak alapján a megyésispán őt beiktatta.

48 A megyésispán illetékességének elve mégsem érvényesülhetett következetesen. Ha a táblázatból kiemeljük azokat a megyéket, amelyekben 1245—1270 között tíznél több iktatás maradt fenn, szembeszökő különbségekre bukkanunk. Különösen feltűnő az egyik végletet képviselő Szepes és Zólyom megye, amelyekben az illetékes megyésispánon kívül csak igen ritkán kapott másvalaki megbízást iktatásra. A másik véglet Hont megye, ahol az ispán sohasem szerepel. Szepesben és Zólyomban a Balassák viselték szinte megszakítás nélkül az ispánságot, Hontban azt sem tudjuk, ki volt az ispán. Ha ebből arra következtetünk, hogy a jól megszervezett és kézben tartott megyékben az ispán illetékessége jobban érvényesült, akkor talán nem járunk messze az igazságtól, de egy másikra, a társadalmi szempontra, ill. annak korlátozó voltára is fel kell hívnom a figyelmet. A tatárjárás után, IV. Béla uralma alatt indult meg a zólyomi királyi uradalom felosztása, a birtokokat itt szinte kizárólag a harcos elem tagjai kapták meg. Ezek társadalmi szempontból még érdemeik ellenére sem bírtak nagyobb súllyal, a megyésispán illetékessége talán ezért is érvényesülhetett fokozott mértékben. Mert benyomásom szerint az, amit ugyanebből a táblából Nyitra megyére vonatkozólag kiolvashatunk, ezt a meggondolást támasztja alá. Nyitrában nagyobb súllyal szereplő 45 RA 1372, ÁÚO Vffl. 50. «« RA 1466, ÁÚO VEI. 122. és RA 956, ÁÚO VE. 321. 47 RA 699, HO VE. 26 48 RA 699, HO VII. 26