Levéltári Közlemények, 63. (1992)

Levéltári Közlemények, 63. (1992) 1–2. - Solymosi László: Az egri káptalan dékánválasztási statútumai a XV. századból / 137–156. o.

142 Solymosi László 24-éhez, hanem júl. 15-éhez kapcsolódott, Egerben is nyári időponthoz kötődött, akárcsak Esztergomban (jún. 15.), Veszprémben (júl. 13.) vagy Zágrábban (aug. 9.). 29 Az egri és a győri példányok közös tőről Mádnak, vagy az 1643-ból származó egri má­solatra, vagy ennél régebbi, ma már nem ismert kópiára vezethetők vissza. A kiadás rokon­sága velük elvitathatatlan, de a Batthyány által használt másolat egyikükkel sem azonosítha­tó. A kiadás forrása ugyanis olyan minőségi többletet tartalmazott, amely kizárja, hogy Batthyány az ismert egri és győri másolatok bármelyikét használta volna. Batthyány példá­nyán az 1479. évi püspöki oklevél szövege alatt egy személynév volt olvasható, amely az is­mert másolatok egyikén sem szerepel. Batthyány elveszett vagy lappangó forrásának sze­mélynevét az önkényes betoldásokat sem nélkülöző és erősen sajtóhibás kiadás Angelus de Baksis alakban örökítette meg. 30 A főpapi oklevelek szövege alá jobb oldalt annak a személynek a neve, illetve aláírása került, aki az oklevél kiállításában résztvett, érte felelősséget vállalt. 31 Az ilyen személy a főpap bizalmát élvezte, annak környezetéhez tartozott. Ez teljes joggal feltételezhető Gábor egri püspök 1479. aug. 25-i oklevelének aláírójáról is. A ritka keresztnév, melyet sem olva­sati, sem sajtóhiba nem torzított el, hozzásegített a személy azonosításához. Angelus de Ci­alfis kánonjogi doktor már 1476-ban Magyarországon tartózkodott, Egerben adott ki okle­velet. 32 Gábor egri püspök és pápai legátus vikáriusaként és ügy hallgatójaként tevékeny­kedett. Olasz származású lehetett, akárcsak püspöke. Kapcsolatukat minősíti, hogy a közép-itáliai Camerino székeskáptalani kanonoksága mellett egri kanonok és patai főespe­res volt. 33 Egri kanonoksága ellenére az említeti 1446. évi statútumokat nem írta alá. Sze­repét az egri püspök 1479. aug. 25-i oklevelének kiadásában megerősíti, hogy a püspök bő két héttel később, 1479. szept. 10-én Pozsonyban kibocsátott oklevelén, a plika külső részén, jobb oldalt A. de Cialfis szignó olvasható. 34 Batthyány kiadása erősen torzított formában valós adatot őrzött meg. A dékánnal kapcsolatos statútumok megalkotása az 1479. aug. 25-i püspöki oklevél sze­rint azért vált szükségessé, mert a tisztséget gondatlanság miatt (per incuriam) egy ideje nem töltötték be. Ennek legfőbb oka az lehetett, hogy a sok munkával, fáradtsággal és fele­lősséggel járó tisztséget egyik kanonok sem vállalta. Ezért néhány évig valóban nem volt dé­kánja a káptalannak. Bárcai Gál dékánt 1467-ben még Novaji Mátyás felváltotta. 35 Vele 29 Lukcsics: i. m. 7: DF 201634: passim (Veszprémi kápt. magánlevéltára. Számadáskönyv I.); Tkaléié, Mon. ep. Zagr. n. 27. A váradi székeskáptalan viszont nagyböjt második {Reminisceré) vasárnapján (febr. 15.— márc. 21.), a pozsonyi társaskáptalan ápr. 24-én, a váradelöhegyi társaskáptalan pedig újévkor vagy másnapján vá­lasztotta a dékánt. Bunyitay: Váradi stat. 64; Magyar Sión 4 (1866), 537; Bunyitay: Váradi püsp. tört. n. 212. 30 Batthyány: Leges ÜL 543. 31 Vetési Albert veszprémi püspök 1478. és 1481. évi oklevelét Csurgói István kanonok-nótárius szignálta. DF 201462 (Veszprémi kápt. magánlevéltára. Veszprém opp. 60.); Hazai Okmánytár. V. Kiadják Ipolyi Arnold, Nagy Imre és Véghely Dezső. Győrött, 1873. 345. Vö. Szentpétery: Oklevéltan, 223. 32 DL 81781. Kiadása: A zichi és vásonkeöi gróf Zichy-család idősb ágának okmánytára. XI. Szerk.: Kam­merer Ernő és Döry Ferenc. Bp., 1915. 180—181. (A DL időrendi mutatójának gépi listáján Cralfisi vezetéknév ol­vasható.) Vö. Kovács Béla: Studensek, magisterek, doctorok. (Archívum 11 (1983), 13.) 33 Monumenta Romana episcopatus Vesprimiensis. III. Budapestini, 1902. 260—265; DL 37014. Mind a ki­adás, mind a XVIII. századi hiteles másolat a vezetéknevet másként adja meg. Angelus de Cialfis a kiadás szerint cambrai-i (Camerucensis kanonok volt. Bár a másolat erősen rövidíti a szót, ezt a megoldást kizárja. Két lehetőség: Camerino (Camerinensis), illetve Camin (Caminensis) között lehet választani. Az itáliai és a pomerániai kanonok­ság közül az előbbi jöhet igazán szóba. 34 DL 18295. (Az oklevél jól olvasható kelte a DL időrendi mutatójának gépi listáján tévesen dec. 10.) Gábor püspök Rómában kelt 1483. és 1484. évi okleveleit már nem Angelus de Cialfis jegyzi. A 28. jegyzetben idézett oklevél és DF 209976. (Egri kápt. magánlevéltára. 1—5—1—1.) 35 A váltás 1467. január 30. és aug. 15. között történt. DF 210602, 210617. (Egri kápt. magánlevéltára. 18—1-1-10; 18—4—1—1.) Vö. Adatok IV, 154.

Next

/
Oldalképek
Tartalom