Levéltári Közlemények, 63. (1992)

Levéltári Közlemények, 63. (1992) 1–2. - Solymosi László: Az egri káptalan dékánválasztási statútumai a XV. századból / 137–156. o.

138 Solymosi László 49 kérdést tett fel a káptalan tagjainak, akik a kapott 15, illeteve a 8. kérdés esetében 8 napos felkészülési idő leteltekor, azaz május 31-én, illetve június 7-én kezdték meg a válaszadást. A több napig tartó egyházlátogatás végén az utolsó — a káptalani statútumokat, illetve szokásokat firtató — kérdésre a kanonokok azt felelték, hogy vannak írott statútumaik, de vannak statútumként megtartott szokásaik is, s megígérték a vizitátornak, hogy 15 napon belül az írott statútumokkal együtt szokásaikat is írásban bemutatják. Miután ez megtörtént, az egyházlátogatásról készült jegyzőkönyv végére az utolsó kérdésre adott tartalmi válaszként az írásban beterjesztett statútumok, szokások kerültek. Ez a szabályzat terjedelmét, mélységét tekintve messze elmarad a zágrábi statútumoktól. De ha a jegyzőkönyv egészét nézzük, ha a többi kérdésre adott — másutt statútumba foglalt — válaszokat és esetleges vizitátori kiegészítéseket is figyelembe vesszük, akkor elmondható, hogy a jegyzőkönyv, a zágrábi statútumokat megközelítve, átfogó, részletes képet nyújt az esztergomi káptalan életéről és működéséről. Nem kétséges, hogy a többi káptalan is élt statútumalkotási jogával, s a XIV. századbán rendelkezett valamilyen szabályzattal. Elképzelhetetlen, hogy az egri káptalan ne készítette volna el statútumait, amikor az egri klerikusok 50, legfeljebb 60 tagú jámbor társulatának: Krisztus Teste egri egyházban celebrálandó miséje testületének (fraternitas misse Corporis Christi in ecclesia Agriensi celebrande) is adott szabályzatot. Ez utóbbi János egri püspök 1386. július 26-i megerősítő oklevelében megmaradt, a káptalan statútumai azonban elpusztultak, akár csak a káptalanok többségéé.

5 A XTV. század vitathatatlanul a nagy statútumok keletkezésének a kora volt. A XTV. századi részletes statútumok léte természetesen nem zárta ki, hogy szabályzatok később is keletkezzenek. A körülmények változása — olykor változatlansága — időről időre megkövetelte, hogy a kanonoki testület a felmerült problémákat megoldja, egy-egy ügyben vagy valamely kérdéskörben statútumot alkosson. Ezeket oklevélbe foglalták, vagy az erre rendszeresített könyvbe vezették be. A zágrábi káptalannál a Liber rubeus szolgait erre a célra. Ez a kötet számos hosszabb-rövidebb statútumot tartalmaz, s ezeket a XV. században a meghozatalukban részt vevő kanonokok gyakran aláírásaikkal hitelesítették.

6 Veszprémben is létezett hasonló kötet, olyan könyv, amelybe negotia capituli conscribi solent.

7 A középkor végi káptalani számadáskönyvek, a jövedelem felosztásával és a birtokigazgatással foglalkozó káptalani ülések jegyzőkönyvei is tartalmaznak statútumokat. Az esztergomi káptalan üléseinek 1500—1527. évi jegyzőkönyve például a divisor teendőiről 1519. június 15-én, illetve 1526. április 27-én hozott statútumokat is rögzítette.

8 Az esztergomi jegyzőkönyv és a zágrábi Liber rubeus adatait nem tekintve, a három nagy XTV. századi szabályzaton kívül az alábbi középkori káptalani statútumokról van tudomásunk. 1./ Az egri káptalan 1446. június 17-én birtokai és jogai védelmére statútumokat hoz, melyeket közjegyzővel foglaltat írásba, és az oklevelet a káptalani nagypecséttel és a kanonokok saját kezű aláírásával erősítteti meg.

9 Az oklevelet kiállításakor a közjegyzői jegy és zára5 Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Fényképgyűjtemény (továbbiakban: DF) 209981. (Egri kápt. magán lt. 2—1—1—3.) Kiadása: Batthány: i. m. ül, 281—285. A statútumok nélkül csak az átíró püspöki oklevelet publikálta Fejér György: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. X/l. Budae, 1834. 310—311. 6 Joannes Bapt. Tkaléié: Monumenta historica liberae regiae civitatis Zagrabiensis. II—Dl. Zagrabiae 1894—1896. D. 265-266, 276, 293-294, 310, 318, 346 stb. 7 Ebből a könyvből másolták ki 1522-ben az 1479. évi statútumot. DF 201634: p. 318. (Veszprémi kápt. magánlevéltára. Számadáskönyv I.) 8 Lukcsics Pál: Az esztergomi főkáptalan a mohácsi vész idején (1500—1527). Esztergom, 1927. /Klny. az Esztergom Évlapjai 3(1927), 2. számából./ 7—8. A bolognai egyetemi könyvtár 634. sz. latin kódexe 100 írott papírlapján bizonyára több határozat is fennmaradt. * DF 209946. (Egri kápt. magánlevéltára. 1—3—1—15.) A kiadatlan oklevél aláírásait közli: Adatok az egri egyházmegye történelméhez, (továbbiakban: Adatok) IV. Szerk.: Leskó József. Eger, 1907. 146—149.