Levéltári Közlemények, 61. (1990)
Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Ember Győző: A magyar királyi pozsonyi kamara zárszámadása 1542-ben / 63–143. o.
86 Ember Győrf 23 Novembris. Nobílí Joanni Matsperger servitori egregii domini Joannis Holczer magistri solutionum aulae Regiae Maiestatis, ad commissionem Maíestatís Regiae dati sunt Petro Palczan alias judici Budensi pro exactione sexagesimae liberanim civitatum partium Regrü superiorum, pro expensis et servitio in eisdem civitatibus dati sunt Egregio dominó Anthonio de Thorozko similiter pro exactione sexagesimae liberanim civitatum partium Regni superiorum, pro impensis et servitio dati sunt Egregiis Nicolao Féllero et Joanni Zewlessy exactoribus sexagesimae civitatum montanarum pro impensis et servitio dati Judicibus Bystriciensibus, Kesmarkensibus et Leuschoviensibus pecuniam sexagesimae magnis laboribus ad Cameram deferentibus propter defectum summae per eos solvendae, pro impensis et laboribus relaxati sunt Restant inexacti inter incolas civitatis Thirnaviensis Summa totius exitus de contributione sexagesimae liberanim civitatum et montanarum A hadiadó A magyar királyi pozsonyi kamara 1542. évi zárszámadásának harmadik és utolsó, legterjedelmesebb része a besztercebányai országgyűlésen a rendek által megszavazott hadiadóval foglalkozott. 3 Nem tudom, hogy mikortól és meddig, de 1542-ben a besztercebányai országgyűlésen a hadiadót a rendek nem az uralkodónak, hanem a megyéknek szavazták meg, azok vetették ki, hajtották be, sót legnagyobb részében maguk is használták fel. Olykor kisebb összeget a királynak is juttattak belőle. Kivétel, miként láttuk, csak a szabad királyi és bányavárosok voltak. Azok a királynak nemcsak alattvalói, hanem jobbágyai is voltak, földesuruk is volt. Aminek megfelelően kétféle adót is fizettek: a censust és a taxát. A nagyobb királyi jogokból származó jövedelmek, mint pl. a külkereskedelmi vám haszna, amint szintén láttuk, ugyancsak az uralkodót illették meg, a rendektől függetlenül szabadon rendelkeztek velük. * A subsidiumnak nevezett hadiadónak fő pénzegysége a porta volt. Pénzértéke 1 forintnak felelt meg. Többféle néven is nevezték: subsidium unius floreni, pecunia subsidii, florenus. Egy százados részének dénár (denarius) volt a neve. Az 1542. évi besztercebányai országgyűlésen, a német birodalom készülő nagy hadi vállalata reményében, a rendek egyszeri vagyonadót ajánlottak fel, minden birtokuk értékének hatvanad részét. Ezt a változó értékű összeget latin nevén sexagesimának nevezték, és mint a portának vagy forintnak hatvanadat külön pénzegységként fogadták el, tartották nyilván. Az egytelkes nemesek a vagyonosabbaktól eltérően egész birtokuk értékének csak hatvanad részét fizették, mint hadiadót. 5 Besztercebányai országgyűlés. Flor Den. 600 62 75 190 12 50 10 7438 82 Vi
