Levéltári Közlemények, 61. (1990)

Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - KRÓNIKA - P. Szigetváry Éva–Nyulásziné Straub Éva: Békekötések és nemzetközi szerződések : a Magyar Országos Levéltár időszaki házi kiállításának katalógusa, 1989. december 20-tól / 175–197. o.

Któnika 183 takarmánnyal. Ezzel szemben Károly herceg szavatolja, hogy a császár az önálló fejedelemséget elismeri, a kormányzásba nem avatkozik be, és semmiféle jövedelemre nem tart igényt. A császári udvar a szerződés politikai kikötéseit elfogadhatatlannak tartotta, az 1688. májusában kiadott császári leirat kimondta, hogy az ország várait át kell adni az osztrák katonaságnak, és csak vallásszabadságot ígér Erdélyben, állami önállóságról nem tesz említést. Ez közvetlen előzménye a Diploma Leopoldumnak, mely végleg megszünteti Erdély önálló államiságát. 10. tárló 1699. január 26., Karlóca A Szent Liga és a Porta képviselői által aláírt karlócai béke hitelesített példánya eredeti, papír, 22x35 cm E143 Risc. 45 No 8 Magyarország a karlócai béke idején, 1699 térkép, xeroxmásolat Kara Musztafa 1683 nyarán Bécs ellen indított és súlyos vereséggel végződött hadjáratával kezdődött el az a folyamat, amely életre hívta az ún. Szent Ligát. Az 1684 nyarán XI. Ince pápa kezdeményezésére és komoly pénzügyi támogatásával szerveződött szövetség első nagy vállalkozása, Buda 1684-es ostroma, Lotharingiai Károly főparancsnoksága alatt, még nem vezetett eredményre. Az 1685-ös sikeres vállalkozás után azonban feltartóztathatatlanul vonult előre a felszabadító háború. Lépésről lépésre foglalták vissza a töröktől a megszállt magyarországi területeket. Minden évben indított a török főerő ellentámadást magyarországi pozíciói védelmében, de 1687-ben már csak Siklósig jutottak, s a következő évtizedben már zömében a balkáni területeken folyt a harc. 1697-ben indította a török haderő utolsó támadását Magyarország ellen, de Zentánál a Savoyai Jenő vezette osztrák sereg megsemmisítette a szultán seregét. A zentai győzelem után indultak meg — angol közvetítéssel — a béketárgyalások. Savoyai Jenő közben tovább folytatta hadjáratát, 1698-ban Temesvár alá vonult, de az ostromot nem indította meg, hanem október 18-án fegyverszünetet kötött a szultánnal a béketárgyalások sikere érdekében. Az alkudozások utolsó szakasza november 13-án kezdődött Karlócán a Szent Liga képviselői és a török szultán követei között, a bécsi angol és holland követ közvetítésével. A résztvevők 1699. január 26-án írták alá a szerződést, s I. Lipót február 16-án erősítette azt meg. A béke értelmében: Erdély és a Bácska I. Lipít uralma alá került; a Maros—Tisza köze Temesvárral a szultán fennhatósága alatt maradt; a szultán ígéretet tett arra, hogy a jövőben a magyar elégedetleneket nem támogatja; Thököly Imrét és bujdosó társait a magyar határtól messze, a birodalom belsejében telepítik le; a béke 25 évre szól. Ez a békeszerződés zárta le az 1526 óta folyó török elleni harcokat Magyarország területén. Az idegen segítséggel történő felszabadítás azonban nem hozta meg Magyarország önállóságának helyreállítását, csak az ország egységének helyreállítását eredményezte. 1711. április 30., Szatmár A gróf Károlyi Sándor és Fálffy János császári tábornok által aláírt békeszerződés III. Károly anyjának megerősítő átiratában (1711. május 26.) nyomtatott, papír, 20x31 cm PlOSRep. 98 No 12 Rákóczi Ferenc 1711. februárjában Lengyelországba utazott, hogy a válságos helyzetbe került szabadságharc megsegítéséről tárgyaljon I. Péter orosz cárral. Elutazása előtt megbízta Károlyi Sándort, hogy időnyerés céljából folytasson Huszton tárgyalásokat. Károlyi az utasítás ellenére Szármáira hívta össze a rendeket és a császári feltételek megtárgyalása helyett, aok elfogadtatására került sor. Ennek alapján május 1-én a kuruc csapatok — mintegy 12 ezer fő — letette a fegyvert. A békeszerződésben I. József kötelezettséget vállalt arra, hogy betartja a magyar törvényeket és biztosítja a vallásgyakorlat szabadságát. Részletesen szabályozzák, hogyan kaphatják vissza birtokaikat azok, akik meghatározott időn belül a Habsburgok hűségére visszatérnek. A békefeltételek között a szabadságharc két alapvető követelése: Erdély függetlenségének biztosítása, az elnyomó Habsburg intézkedések felszámolása, illetve érvénytelenítése minden komolyabb garancia nélkül, csak érintőlegesen került a békeszerződésbe. Az abba foglaltak megtartására nem is került sor. 1718. július 21., Pozsarevác A pozsareváci békeszerződés hiteles szövege nyomtatott, papír, 16x18 cm N39Fasc. CLod. CNo40 1718. július 21-én UJ. Károly király és Hl. Ahmed szultán megbízottai kötötték meg Szerbiában a békét. Ennek értelmében a Porta lemond Temesközről, a Szerémségról, Belgrádról, havasalföldi, szerbiai és boszniai területekről. Rákóczit és társait a Porta nem adja ki, de Törökország belsejébe költözteti. A kiegészítő egyezmény kereskedelmi rendelkezéseket tesz: engedélyezi, hogy szabadon közlekedjenek a kereskedők, továbbá kereskedelmi ügynökségek felállítását is biztosítja. A jelentős területi nyereség mellett a békepontok között