Levéltári Közlemények, 61. (1990)

Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - KRÓNIKA - P. Szigetváry Éva–Nyulásziné Straub Éva: Békekötések és nemzetközi szerződések : a Magyar Országos Levéltár időszaki házi kiállításának katalógusa, 1989. december 20-tól / 175–197. o.

182 Krónika svédek — legyőzve a norvégokat — teljesíteni tudják a Rákóczinak ígért katonai segítséget. Ez a hír késztette III. Ferdinándot a gyors megállapodásra, mely szerint: a nikolsburgi békébe foglalt feltételekkel Rákóczi megkapja a hét vármegyét; rendelkeznek a harcok alatt lefoglalt templomok visszaadásáról, az elkergetett papok visszafogadásáról, ha ez nem lehetséges, új pap kinevezéséről; hozzájárulnak, hogy a parasztok szabadon választhassák meg vallásukat; a már 1638-ban is visszakövetelt, vitatott, vitatott templomokról a következő országgyűlésen kell dönteni; Szabolcs és Szatmár vármegyét I. Rákóczi György, majd fiai is birtokolhatják; örök jogon megkapja családja Tokaj várát Tarcal mezővárossal és a hozzá tartozó birtokokkal, valamint Ecsedet Nagy- és Felsőbányával, továbbá a regéci uradalmat. A béke jelentős engedményeket tett I. Rákóczi Györgynek, s ezzel a készülő és erősnek ígérkező Habsburg-ellenes szövetségből sikerült kivonni a fejedelmet. 4. 1664. augusztus 10., Vasvár I. Lipót király javaslata a vasvári béke pontjaira eredeti, papír, 21x32,5 cm E143FOSC. U.Nol 5. 1664. augusztus 10., Vasvár A vasvári béke pontjai másolat, papír, 21x32,5 cm E143 Fasc. 11 No 1 6. 1664. október 28., Murány Wesselényi Ferenc levele Rottal Jánoshoz, amelyben egyebek között beszámol a vasvári béke visszhangjáról: ,,ez ellen a békesség ellen minden keresztény lélekű ember contradikal..." sk. fogalmazvány, papír, 19,8x30,3 cm P 507No 466 7. Fővezéri sátor 1664-ből Rajz Esterházy Pál nádor 1664-ben készült „Mars hungarica" című sorozatából eredeti, papír, 32x21 cm T2 No 1052 A vasvári béke közvetlen előzménye a törökök szentgothárdi súlyos veresége volt. Ennek ellenére Renninger Simon császári követ rendkívül előnytelen békét kötött Köprili nagyvezérrel, a következő feltételek mellett: Erdélyből a császári és a török hadak egyaránt kivonulnak; Apafi Mihályt mindkét fél fejedelemnek ismeri el, s Erdély szabad fejedelemválasztási jogát is fenntartják; Rákóczi György és Kemény János fiai nem térhetnek vissza Erdélybe, az erdélyi harcokban részt vettek amnesztiát kapnak és visszakapják birtokaikat; az egyik fél nem ad menedéket és segítséget a másik fél pártos alattvalóinak; a király Szabolcs és Szatmár vármegyében lévő várait sem a török, sem az erdélyiek nem háborgatják, az említett két megye váraiban jelentősebb haderő nem állomásozhat; a török Érsekújvárat, Nagyváradot és Nógrádot megkapja, Székelyhíd várát le kell rombolni, Zrínyi-Újvárat pedig romokban kell hagyni; a császár Érsekújvár helyett a Vág vidékén új várat építhet; a portyázás tilos, a hadseregek nem léphetik át a fönnálló határokat; a zsitvatoroki béke időközben nem módosított pontjait megerősítik; a béke 20 évre szól, ennek megpecsételésére Lipót 200.000 arany forinttal tiszteli meg a szultánt négy hónapon belül, amelyet az majd kellőképpen viszonoz. 9. tárló 1. 1687. október 22., Küküllővár Lotharingiai Károly herceg, császári fővezér követelése Apafi Mihály erdélyi fejedelemmel szemben: a fővezér követei, Scherffenberg tábornok és Falkenhaim a herceg megbízásából előterjesztik azon követeléseket, amelyek teljesítése esetén a herceg garanciát vállalna Erdély önálló államiságának megtartásáért. eredeti, papír, 22x33 cm F126L cs. fol 57-59. 2. 1687 ősze Apafi Mihály erdélyi fejedelem és Lotharingiai Károly herceg közti balázsfalvi szerződést előkészítő tárgyaláson megfogalmazott szerződéstervezet. eredeti, papír, 21x33 cm F1261. cs.fol. 71-79. 3. Apafi Mihály és Lotharingiai Károly, 168a xeroxmásolat A balázsfalvai szerződésben hatalmas anyagi áldozatok árán erdély biztosítani tudta önálló államiságát: Erdély vállalja, hogy készpénzben 700.000 német forintot fizet és a beszállásolt hadsereget ellátja élelemmel,