Levéltári Közlemények, 61. (1990)

Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - Fallenbüchl Zoltán: A XVIII. századi magyar archontológia / 3–21. o.

A XVIII. századi magyar archontológia 15 tűnt a válaszokból az is, hogy olyan jellegű összeállítások, mint amilyen az említett Pest megyei Series Magistratualium, elsősorban a Dunántúl megyéiben vannak. Esztergom megyének 1719—1849 periódusból, Győrnek 1583—1848, Somogynak (Nagy Lajos-féle összeállítás), Veszprémnek 1640—1837, (Rohonczy István összeállítása), Zalának 1716—1848 (Degré Alajos összeállítása). Van hasonló Borsod megyében is 1578—1785 időszakból (Széchy Péter munkája). Szakirodalmi összeállítást küldött csaknem minden dunántúli megye, azonkívül Borsod, Zemplén és Csongrád levéltára. Heves és Zemplén levéltárai készségüket is nyilvánították arra, hogy egy esetleges országosan megszervezett megyei archontológiai munkálatban a rájuk eső részt elkészítsék. Borsod megye azt is közölte, hogy fontolóra veszi a cédulás anyagggyűjtésben már meglévő Miskolc városi archontológia közzétételét. Ilyen munkálat megszervezésére e sorok írójának nem volt lehetősége. A beérkezett adatokból azonban az az örvendetes következtetés vonható le, hogy az ország legnagyobb részében a legilletékesebb szakmai körökben, a levéltárosok közt, megvan az érdeklődés is, és talán egy későbbi időpontban meglesznek a feltételei egy országosan beindítandó megyei archontológiai gyűjtő és feldolgozó munkálatnak is. Az azóta eltelt évek folyamán nyilvánosságra került publikációk ezt a reményt látszanak igazolni, és talán az is feltehető, hogy ez az 1983/84-es körkérdés is hozzájárult ennek az érdeklődésnek a fokozódásához.

31 Természetesen egy, az egész történelmi Magyarország minden megyéjére kiterjedő archontológiához vezető út még hosszúnak tűnik, bár nem kilátástalannak. A szlovákiai megyék levéltárosaival és az ottani kutatókkal együttműködve mégsem látszik kivihetetlennek, mert ez az ottani helytörténeti kutatásokat is elősegítené. Néhány megyét (Árva, Hont, Liptó, Torna) kivéve, a fő források: a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek, a Bevezetés Magyarország történeti forrásaiba 1970-es adatai szerint legalábbis, megvannak, és így teoretikusan egy ilyen archontológiai rekonstrukciós munkának semmi sem áll az útjában. Magyarországon, az 1970-es adatok szerint csak Sáros megye jegyzőkönyvei vannak meg teljesen mikrofilmen, az Országos Levéltárban, a többiből csak szemelvények, melyek nyilván egyes kutatók érdeklődésének megfelelően kerültek megszerzésre. A jegyzőkönyvek feldolgozása nélkül csak a Helytartótanács és a Kamara állagában lévő, szórványos adatok és a megyék helytörténeti irodalma jöhetne szóba mint feldolgozási segédlet, de ez természetesen hézagtalan összeállításokat nem tesz lehetővé. Ami pedig a középkori megyei archontológiát illeti, ez feltétlenül medievista munkát kíván. Heves megye esetében ez Magyarországon adott. Ami viszont Erdélyt és a Bánátot illeti, ott a forrásbázis veszélyeztetettnek tekinthető helyzete miatt valószínűtlennek kell tartanunk megyei, illetve széki archontológiák elkészítésének lehetőségét. Amennyiben ezt az eddigi kutatómunka nem végezte el, a jövőben csak a gyér ittlévő erdélyi vonatkozású levéltári anyagra és a nyomtatásban megjelent kötetekből történő összeállításokra lehet építeni. A városi archontológia — főként a szabad királyi városi — kérdése nagyon sokban hasonlatos a megyeihez. Itt is, ha nincs olyan már régebben elkészített összeállítás, amilyen pl. Buda és Pest vonatkozásában Schmall Lajosé,

32 a főforrás a városi tanácsülési jegyzőkönyvek sorozata lehet, valamint, főleg a szerződéses alkalmazottakra vonatkozólag, mint orvosok, seborvosok, mérnökök, stb., a városi számvevőség irattára. E sorok írójának tapaszta31 Például: Gecsényi Lajos: Győr megye közigazgatása és tisztikara a XVII. században. (In: Levéltári Szemle, 38. évf. 1988. 3. sz. 14—34.) (függelékében Győr vm. tisztikara 1526—1703); TurbulyÉva: Zala megye közigazgatása a XVIII. század első felében. (In: Levéltári Közlemények 1986. évf. 2. sz. 267—294.) (függelékében az 1700—1750 közt működött megyei tisztviselőkkel); Havassy Péter:A magyar világi archontológiáról. (In: Levéltári Szemle, 37. évf. 1987. 2. sz. 27—46.) (a 39—44 lapon megyénkénti archontológiát közöl az eddig megjelent szakirodalom alapján). 32 Schmall Lajos: Adalékok Budapest székes főváros történetéhez. Bp. 1899. (Általában csak kezdőévet ad a városi tisztségviselőkről.)