Levéltári Közlemények, 61. (1990)
Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Vörös Károly: Egy francia diplomata Pest megye 1837. június 6–8-i közgyűlésén / 145–163. o.
VÖRÖS KÁROLY EGY FRANCIA DIPLOMATA PEST MEGYE 1837. JÚNIUS 6—8-1 KÖZGYŰLÉSÉN 1837 júniusában a magyarországi politikai életben tetőpontjára emelkedett a feszültség. Az előző év októberében lezárult 1832—1836. évi országgyűlés hosszas és a feudalizmus válságát immár letagadhatatlanná tevő konfliktusai és vitái, melyeknek országos nyilvánosságát a Kossuth Lajos által szerkesztett Országgyűlési Tudósítások segítettek megteremteni, nem kis részben éppen e nyilvánosság (méghozzá az ellenzéki politikát szervező nyilvánosság) révén rendkívül felélénkítették a politikai életet. Előrelátható volt, hogy a korábbi évektől eltérőleg az ellenzéki mozgalom a két országgyűlés közötti időben sem fog lecsillapodni, legfeljebb országos intézményes fórumának, az országgyűlésnek szüneteltetése alatt tevékenységét méginkább a megyékbe fogja áttenni. És hogy az ellenzékiség hőfoka ne csökkenjen, azt a konnány ügyetlen politikája, az ellenzékiességet mintegy provokáló lépéseivel még erősítette is. Egyrészt 1836. május 17-én a nádort utasítja az országgyűlési ifjak egy társalkodási (valójában azonban ellenzéki alapon, nem naivitás nélkül politizáló) egyletet alakítani készülő csoportjának letartóztatására: ez két hét alatt végbemegy; — másrészt május 31-én nádori rendelet megtiltja a megyék ellenzéki politikai életének nyilvánosságát, éppen az ifjak letartóztatását is felhasználva, szervezni készülő Törvényhatósági Tudósítások megjelentetését. A megyék jórésze mindkét ügy miatt csakhamar tiltakozik, ám szeptember 30-án az udvar a nádorral ismét eltiltatja az előző tiltás ellenére Kossuth szervezésében még megjelentetett Törvényhatósági Tudósításokat, az ifjak ügyében tiltakozó megyéket pedig október 10-én rendreutasítják, sőt minden további ilyen célú lépést megtiltanak. 1837. február 22-én azután a királyi tábla felségsértés igen kevéssé bizonyított vádja alapján súlyos büntetéseket szab ki az országgyűlési ifjúság vezetőire, majd május 5-én letartóztatják Kossuth Lajost is. Mindez, párosulva gróf Reviczky Ádám magyar kancellárnak az ifjak letartóztatásával közel egyidejű leváltásával és utódjaként a szélsőségesen és korlátoltan aulikus gróf Pálffy Fidél kinevezésével, mindenki számára világossá tehette, hogy az udvar egy új politika erőteljes eszközeivel az ellenzéki politizálás megsemmisítésére készülődik. Ebben a feszült helyzetben ül össze 1837. június 6-án Pest vármegye közgyűlése. 1 1. A közgyűlésnek különös, országos jelentőségét az a szerep adta meg, melyet Pest megye, székhelyeként Pest-Budával, az ország gazdasági, adminisztratív és kulturális funkcióinak központjával, a magyarországi politika irányának meghatározásában évtizedek óta 1 Az 1837 júniusára kialakult politikai helyzet felvázolására lásd: Magyarország Története tíz kötetben 1790—1849. Bp. 1980. 758—760., továbbá Rédei József: Magyar tragédia száz év előtt. Lovassy László pere és rabságának titkos iratai. Bp. 1938.; Pompéry Aurél: Kossuth Lajos 1837—39-iki hűtlenségi perének története... Bp. 1913.; Kósáry Domokos: Kossuth Lajos a reformkorban. Bp. 1946.
