Levéltári Közlemények, 61. (1990)
Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Vörös Károly: Egy francia diplomata Pest megye 1837. június 6–8-i közgyűlésén / 145–163. o.
146 Vörös Käroly igen aktívan játszott. A megye által bármely — kivált politikai kérdésekben — elfoglalt és a megyék egymás közötti levelezésének révén országos szinten is ismertté tett álláspont az ország sok törvényhatósága számára szolgált modellként. Az a körülmény pedig, hogy a megye főispáni tisztségét hagyományosan az ország nádora: 1790 óta főherceg, tehát az uralkodó család tagja töltötte be, a hatalom a megyei állásfoglalásokkal kialakított bizonyos összhangjának látszatát is megadta. Nem meglepő tehát Pest megye aktív és modellként kivált hatékony szereplése az országgyűlési ifjak, majd Kossuth Törvényhatósági Tudósításainak védelmében — és általában az udvar új politikájával szemben kibontakozó országos ellenállásban. A megyei rendek először már 1836. június 15-én tiltakozó feliratot intéznek az uralkodóhoz az ifjak befogatása miatt, majd 1836. augusztus 31-én e tárgyban újabb felírást határoznak el, és egyidejűleg küldöttséget neveznek ki a felirat személyesen az uralkodónak történő atnyújtasára (amit azonban október 10—11-én Pálffy kancellár meg fog akadályozni). 1836. november 15-én emiatt is panaszkodva újabb feliratot intéznek, ezúttal az ifjak védelmében ugyancsak kemény szavakkal fellépő Bars megyébe kinevezett keménykezű királyi biztos küldetése ellen. 1837. március 21-én a megye felirata az időközben meghozott ítéleteket, »törvényteleneknek és törvényes hatállyal nem bíróknak" minősíti. Kossuth letartóztatása után a két akció elleni tiltakozás összeolvad. 1837. május 8-án a kisgyűlés kimondja, hogy a közgyűlést, júniusi rendes idejét be sem várva, már május 22-re össze kell hívni, tanácskozandó Kossuth elfogatása ügyében. Az események most már rohamosan követik egymást: a megye 1837. május 22-i közgyűlésén felolvassák az 1837. május 16-án kelt rendkívül éles hangú királyi rendeletet, mely közli, hogy az uralkodó elrendelte Kossuthnak a törvény szigora szerinti megbüntetését, a megyének korábbi, Kossuthot pártoló határozatait pedig ,,megsemmisíteni és hatályon kívül helyezni méltóztatott". A megye még aznap bizottságot küld ki, melynek feladata a királyi rendeletre való válasz megszerkesztése. Kimondják továbbá, hogy az ifjak elfogatása, és a velük szemben alkalmazott bírói eljárás, épp úgy, mint Kossuth elfogatása, az országgyűlésen tárgyalandó sérelem, és ilyenként kell, hogy előjegyeztessék a következő országgyűlés feladatai között. A megyei utasítás szerint követei a felségsértésről és az ilyenkor alkalmazandó bírói eljárásról szóló szabályok olyan világos értelmezését és meghatározását kell, hogy követeljék, amely a vádlottnak a legteljesebb személyi biztonságot nyújtja. Felkérik a nádort, hogy ennek érdekében maga is lépjen közbe az udvarnál. A határozat kimondja, hogy a Törvényhatósági Tudósításokat a megye kiadásában folytatni fogják: e végzést és feliratukat (az utóbbit provokáló királyi rendelettel együtt) pedig minden megyének megküldik. 2 2. Ezeknek a napoknak élénkségét azonban nemcsak a készülő megyegyűlés és (a június 8-án kezdődő többnapos Medárd-napi országos vásárra) távoli vidékekről is Pestre gyűlő tömeg adja meg. Még nincs is tíz éve, hogy Széchenyi a magyarországi lótenyésztés minőségi színvonalának már régen esedékes emelése érdekében meghonosította az évenkénti lóversenyek in2 Pest megye szerepére, határozataira és a megyéket szervező levelezésére az ifjak ügyében lásd: a Kossuth Lajos: Ifjúkori iratok; Törvényhatósági Tudósítások. (Kossuth Lajos összes munkái VI.) Bp. 1966. 1146—47. oldalán megadott lapszámokat, melyek alatt a megye mind az ifjak, mind Kossuth érdekében kifejtett erőfeszítéseire vonatkozó adatok megtalálhatók. — Csak Kossuth ügyére ezen kívül Székely József: Kossuth fogsága és Pest vármegye rendéi. Bp. 1895.
