Levéltári Közlemények, 61. (1990)

Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - Fallenbüchl Zoltán: A XVIII. századi magyar archontológia / 3–21. o.

A XVIII. századi magyar archontológia 13 A XVI1L századi archontológia jelenlegi állása A XVm. századi archontológia előzménye, az 1600—1683 évek közti periódus tisztviselőkara (melyből csak a Kamara személyi állománya jelent meg nyomtatásban) kéziratos táblázatokban készen áll. Legnagyobb részét a harmincadügy tisztviselői teszik, de megvannak kéziratban a püspökök, főispánok, királyi tanácsosok és titkárok, valamint a végbeli hadihivatalok és a hadiépítészek adatsorai is. A személyi kartotékok egyetlen betűrendes katalógust képeznek, gépelésre előkészítve. A tulajdonképpeni XVQL századi anyagnak legépelve, sajtóra előkészített táblázatokban megvannak a következő kategóriái: 1. Ersekek és püspökök, 2. Főispánok, 3. Királyi Kancellária, 4. Helytartótanács (Ember Győző megjelent adatainak kiegészítésével), 5. Kamara (folyóiratban való megjelenése óta kiegészítve), 6. Pozsonyi Kamara alatti harmincadügy (állomásonkénti bontásban). 7. Szepesi Kamara alatti harmincadügy (ugyanígy), 8. Szepesi Kamara (megjelenése óta kiegészítve), 9. Sóügy (teljes személyzet, a mázsálókig bezárólag), 10. Bírói dikasztériumok (még gépelés alatt). Kéziratos táblázatok: 11. Birtokigazgatás, 12. Bányaügy, 13. Hadihivatalok, 14. Postamesterek (Paar-félepostahűbér, állomásonként), 15. Királyi udvarnokok. 16. Fiumei Gubernium, 17. Budai Adminisztráció 1686—1709. A személyi kartotékok a felsorolt hivataltípusok szerint újra kezdődő betűrendben találhatók, kivéve az 1686—1703 periódust, amely egyetlen betűrendet képez. Az 1790—1815 periódus és folytatása Ennek a periódusnak az elkészítését a Schematismus Inclyti Regni Hungáriáé hézagtalan sorozata egységes szempont szerint tette lehetővé. Feldolgozását e sorok írója, feleségével együtt, az 1980-as évek második felében végezte el, az Országos Széchényi Könyvtár anyagi támogatása mellett. Bár a korábbi periódus még nem teljesen nyomdakész, ennek az időszaknak több okból elsőbbséget kellett adni. Ennek egyik oka az, hogy így lehetővé vált az 1790 előtti tisztviselői pályaképek teljessé tétele, befejezése is, továbbá ezzel teljessé lett a XVm. századi tisztviselői kar regisztrálása. Az 1790 előtti pályaképek számát nagyon megnövelte, hogy a IL József alatti közigazgatási változtatások miatt a tisztviselői kar erősen meggyarapodott. Egységes és hézagtalan forrásbázisként a Schematismus szolgált, melyben az egyes részadatok — levéltáriak, szakirodalmiak, anyakönyviek — jól elhelyezhetők. Ez messzire nem volt annyira szétágazó munkálat, mint az 1686—1790 közti periódusé, ahol túlnyomóan levéltári részletkutatás alapján kellett dolgozni. A közeledő 200 éves évfordulók miatt (1990—2015) e munka iránt fokozódott közérdeklődés is várható, és nem utolsó szempontként esett latba, hogy e munkálat várható publikálása esetén a Schematismus muzeális értékű kötetei a könyvtári közönségforgalom terhelése alól mentesülhetnek. Az 1790—1815 közti periódus archontológiai munkáját 1991 január óta az OTKA támogatja. Tervbe van véve, sőt már részben elkészült az 1815—1848 közti periódus archontológiája is. Eddig elkészült, illetve megjelent táblázatok: Magyar Királyi Kancellária (kéziratban, készítette néhai özv. Fallenbüchl Tivadarné); Helytartótanács (publikálta Ember Győző); Magyar Kamara központja (publikálta a Levéltári Közleményekben e sorok írója); Főispánok, Tartománybiztosok (kéziratban, készítette Fallenbüchl Zoltán); Alispánok, Harmincadügy, Sóügy (az adatgyűjtésben résztvett Weeber Tibor). Weeber Tibor munkáját az Országos Széchényi Könyvtár vezetősége ez idő szerint kutatóidő-kedvezménnyel segíti elő. Az 1815—1848 közti periódus egész archontológiájának elkészítését fiatalabb erő fogja átvenni, mivel e sorok írója, előrehaladott kora miatt,