Levéltári Közlemények, 61. (1990)
Levéltári Közlemények, 61. (1990) 1–2. - Fallenbüchl Zoltán: A XVIII. századi magyar archontológia / 3–21. o.
14 FallenbUchl Zoltán annak munkálataira már nem vállalkozhat. További irányítást és tanácsadói segítséget a tanulmány írója, míg tud, biztosít annak számára. • A megyei és városi archontológia kérdéséhez A megyék és a szabad királyi városok tisztviselőire e sorok írójának figyelme a XVIII. századi archontológia levéltári adatfeltáró munkája során terelődött. Ezek a rendi tisztviselők is a „servitium publicum" körébe tartoznak. A királyi hivatalnokság gyakran közülük egészült ki vagy rokonságban állt velük. így kutatásuk mint archontológiai feladat, nagyon is megérné a fáradságot. A réteg eléggé nagyszámú: 1740 körül kb. 1000, 1780 táján pedig 2000 főre becsülhető, Erdély és Bánát nélkül. 28 Az egyes megyék tisztviselőkarával foglalkozni a királyi hivatalnokság mellett nem volt lehetséges, részint időhiány, részint a források szétszórtsága miatt. E sorok írója tehát beérte a munkája közben elé kerülő szórványadatok regisztrálásával. Az egyes megyék tisztikarának, azok rekrutálódásának problémája több hazai történészt is foglalkoztat, közülük meg kell említeni Dányi Dezsőt és Kállay Istvánt. Kállay professzor, mint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történeti Segédtudományok Tanszékének vezetője, különösen a városi hivatalnokság archontológiájának kutatását szorgalmazza; Székesfehérvár igazgatásának személyzeti összeállításával a városi tisztviselők feldolgozásának mintáját tette közzé. 29 E sorok írója a megyei archontológia munkálatok megismerése és esetleges koordinálása érdekében az Országos Széchényi Könyvtár jóváhagyásával 1983 és 1984 fordulóján körkérdést intézett az 1686—1825 évi periódusra vonatkozólag a megyei levéltárakhoz. Kérdései az alábbiak voltak: 1. Van-e a megyei levéltárnak olyan, egykorú régi vagy újabb segédlete, amely a fenti évkörben a megyei tisztviselők nevét, hivatalba lépésük és szolgálatból kiválásuk időpontját tartalmazza? (Mint Pest megyénél a Series Magistratualium.) 30 2. Vannak-e a levéltárban — főleg II. József korából — Conduite Listé-k a megyei hivatalnokságról? 3. Van-e a levéltár birtokában a tisztviselőkre vonatkozó kéziratos vagy gépiratos feldolgozás? 4. A megyei monográfiát leszámítva, mi van a fenti tárgykörből a levéltár nyilvántartása szerint publikálva, önállóan, helyi lapokban, folyóiratokban? 5. Dolgozik-e valaki a megye tisztviselőkarának teljes vagy részleges rekonstrukcióján? A körkérdésre a megyei levéltárak megküldték válaszaikat. Ezek elemzése nagyon tanulságos. A dunántúli megyék, így Sopron, Győr, Zala, Esztergom, Somogy, Tolna, Baranya, Vas és Veszprém mind részletes, alapos választ küldtek; Fejér megye levéltára nem kapott kérdőívet, mert az ottani munkáról e sorok írójának személyes úton volt tudomása. Hasonlóképpen küldték meg válaszaikat Heves, Borsod, Zemplén és Csongrád megyék is. Bihar (Hajdú-Bihar) és Szabolcs-Szatmár megyék levéltárai viszont csak annyit válaszoltak, hogy náluk a kutatás elvégezhető (!), érdemleges feleletet tehát nem adtak. Ebből is látható, hogy a magyar vármegyék archontológiája terén, ami pedig hely- és táj történeti vonatkozású is, az ország nyugati és középső, másrészt keleti része közt ma is jelentős a különbség. Ki28 Lásd 4. sz. jegyzetet. 29 Kállay István: A székesfehérvári városi kormányzat szervei és személyei (1688—1790) (In: Fejérmegye Történeti Évkönyve. 6. köt. Székesfehérvár 1972, 107—149.) 30 Pest Vármegye Levéltára, 93.4/1 Series Magistratualium chronologica 1638—1906 és 93.4/2 Series Magistratualium alphabetica 1638—1906.
