Levéltári Közlemények, 60. (1989)
Levéltári Közlemények, 60. (1989) 1. - Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmus kori történetének vázlata, XVI–XIX. század / 3–55. o.
Erdélyi papírmalmok a 16—19. században 7 Tehát mind Fuchs, mind pedig Benkner messze kiemelkedett a XVI. századi erdélyi polgárság körében megszokott méretek közül. A reneszánsz kor külföldi kereskedő-polgáraira emlékeztető személyiség mindkettő. Élénk üzleti érzék társult bennük a művelődés és művelődéspolitika kérdései iránti feltűnő fogékonysággal. Ilyen újszerű vállalkozókedvtől hajtott polgárokat csak olyan eleven gazdasági-társadalmi környezet formálhatott, mint amilyen Brassóban uralkodott a XVI. század közepén 17 . E város volt akkor Erdély legnépesebb települése. Élelmes kereskedői bonyolították le Moldva és Havasalföld nyugatra, valamint Erdély kelet felé irányuló áruforgalmának oroszlánrészét. Virágzó gazdasági élete jólétet, a távoli országokat bejáró polgárai pedig lüktető szellemi életet teremtettek Brassóban. Ezért is válhatott e város a reformáció első erdélyi központjává. Csak ilyen környezetben kerülhetett sor arra, hogy józan kereskedő-patríciusok jelentős pénzösszegeket — az 1561. évi eladásból kikövetkeztethetó'en legkevesebb 1163 Ft-ot 18 — fektessenek be egy itt teljesen szokatlan ipari vállalkozásba. Ügy véljük, hogy ha Brassóban nem működött volna már Honterus nyomdája, továbbá a reformációs propaganda és művelődési politika nem követelte volna meg ennek támogatását, Fuchs és Benkner is találtak volna más hagyományos befektetési lehetőséget a kereskedelemből nyert tőkéjük hasznosítására. A szász papság radikálisainak 1544. évi említett puccskísérlete azonban feltételezhetően meggyőzte Fuchsot, hogy osztályának érdekében áll minden eszközzel a mérsékelt Honterust támogatni, hogy elkerülhessék azokat a társadalmi megmozdulásokat, amelyeket a reformáció külföldön is kiváltott. A Honterus-sajtó hatását volt hivatva előmozdítani az olcsóbb íróanyagot biztosító papírmalom létesítése. Ugyancsak Honterus helyzetét kívánták megerősíteni azzal is, hogy humanista barátját, Valentin Wagnert 1544. december l-jén a brassói iskola rektoraként alkalmazták. A reformációval kapcsolatos meggondolások azonban csak egyik csoportját alkothatták a papírmalom létesítésében közrejátszó indítékoknak. Fuchs és Benkner ugyanis mindenekfelett józanul kalkuláló kereskedő-üzletember volt. Éppen ezért, a polgári irodalommal szemben, a papírmalom létesítésében az osztályérdek mellett azt is döntő mozzanatnak látjuk, hogy Fuchs és Benkner felmérte e vállalkozás jövedelmező voltát. Havasalföldi ós moldvai kereskedelmi érdekeltségeik folytán felfigyelhettek a kárpátokontúli piac növekvő papírszükségletére. Felismerhették, hogy a könyvnyomtatás általánossá válása következtében mekkora nyereséget ígér egy papírmalom létesítése Európának ebben a részében, ahol ilyen üzem messze földön sem akadt. Benknernek Coresivel való későbbi kapcsolatai mutatják, hogy ő a könyvnyomtatás üzleti jelentőségét szintén látta és kihasználta 19 . A brassói polgárok hagyatékában előforduló nagy mennyiségű papír és Coresi-féle nyomtatvány bizonyítja, miszerint az itteni kereskedők a XVI. században nagyon is tisztában voltak azzal, hogy a Kárpátokon túl mennyire jól értékesíthető portéka a 17 Goldenberg, Samuil: Brasovul la mijlocul seeolului al XVT-lea si incercarea de räzvrätire din 1557. In: Buletinul Universitätilor V. Babes si Bolyai, Cluj. Seria stiinte sociale. I. (1956). 201 — 215. — Uő: Brassó a XVI. század közepén és az 1557. évi zendülési kísérlet. In: A kolozsvári V. Babes és Bolyai egyetemek Közleményei. Társadalomtudományi sorozat I. (1956). 177 — 184. — Panaitescu: i. m. 152 — 155. 18 Quellen. IV. 153. 19 Panaitescu: i. m. 153.
