Levéltári Közlemények, 60. (1989)
Levéltári Közlemények, 60. (1989) 1. - Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmus kori történetének vázlata, XVI–XIX. század / 3–55. o.
\ 8 Jakó Zsigmond román könyv és a papír 20 . Fuchs és Benkner helyes üzleti kalkulációját bizonyítja, hogy a brassói papír egy csapásra meghódította nem csupán az erdélyi, havasalföldi, moldvai piacot, hanem távolabbi területeken szintén elterjedt. Például az egri káptalan már 1548-ban brassói papíron oklevelezett 21 . Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy a XVI. század egész folyamán a brassói malom termékei voltak a legelterjedtebbek a Kárpátokon innen és túl, az okleveles írásosságban és a könyvnyomtatás területén egyaránt. A brassói papírmalom életének legfontosabb mozzanatai felől a Benkner család köréből származó feljegyzések elég pontosan tájékoztatnak 22 . Hans Früh 1544-ben települhetett le Brassóban, bizonyára vejének, Hannes Kemmelnek a hívására. Eredetileg talán éppen Hans Fuchsnak, az akkori városbírónak a biztatásai nyomán arra gondolt, hogy a város segítségével építi fel papírmalmát. Ezért vásárolhatta meg 1545. február 20-án 25 Ft-ért Kemmelnek a vidombáki patakon lévő kőhíd melletti malomhelyét 23 . Lehetséges, hogy a tervezett malom építéséhez kapta előlegül azt az 5 Ft-ot, amelyet 1545. február 25-én fizetett ki neki a város 24 . Űgy látszik azonban, hogy Fuchs lelépése után az új városbíró és a tanács visszahökkent e jelentős befektetéstől. Ekkor vállalhatta magára Fuchs — Benkner bevonásával — Früh életrevaló és a reformáció ügye szempontjából szintén fontos tervének finanszírozását. A malom a Früh által vásárolt telken, de Fuchs és Benkner tulajdonaként épült fel. Úgy látszik azonban, hogy biztosították az üzemet bérben használó Frühnek azt a jogot, hogy az építési költségek visszatérítésének mértékében részt szerezhessen magának a malom tulajdonjogában is. Ez 1561 novembere előtt bekövetkezett haláláig jelentős mértékben sikerült is neki. Talán Fuchs részét szerezhette meg ennek halála (1550) után 25 . Früh halálakor a megöregedett és elbetegesedett Benkner úgy egyezett meg az elhunyttal minden jel szerint rokonságban álló Hans Zipser papiroscsináló mesterrel, aki a malmot kiárendálta, hogy 1163 Ft részletekben való lefizetése után az ő része átmegy a bérlő tulajdonába 26 . Früh és Benkner halála után azonban az üzem hanyatlani kezdett. Zipser elhanyagolta az épületeket és a felszerelést, Früh örökösei pedig nem rendelkeztek a termeléshez szükséges forgótőkével. Ezért 1568-ban, a város szorgalmazására Georg Huet özvegye, Agnes Benkner megvásárolta Früh kiskorú örökösei részét 950 Ft-ért, hogy a további pusztulásnak elejét vehesse 27 . Ezzel a malom végre teljes egészében a Benkner család kezébe került. Ehhez az ügylethez Huetné 1581-ben Báthory Kristóftól fejedelmi jóváhagyást is szerzett. 28 Egyidejűleg nemcsak a papírmalmot tataroztatta ki, hanem lisztelőés olaj malmot is emeltetett a telekre. Ezeknek a befektetéseknek köszönhető, 10 Iványi Béla: Könyvek, könyvtárak, könyvnyomdák Magyarországon. In: Magyar Könyvszemle (A továbbiakban: MKvSz.). XXXIX. (1932/34). 40-42. 21 Bogdán: i. m. 70. 22 Quellen. VI. p. LVI-LVIII. «Quellen. VI. p. LVI. - Vö. Batthyaneum I. (1911). 134-135. — Kurz's Magazin II. (1846). 351. 24 Quellen. III. 259. 25 A Benknerek családi hagyományai szerint a papírmalom nem sokkal alapítása után teljes egészében Johannes Benkner tulajdonába került. Ennek azonban az alábbi adatok ellene mondanak. Vö. Quellen VI. p. LVI. 26 Quellen. IV. 153; VI. p. LVI. 27 Uo., VI. p. LVI-LVII. - Kurz's Magazin II (1846). 351-354. - Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle V. (1898). 91-92. 28 Kurz's Magazin II. (1846). 351-354.
