Levéltári Közlemények, 60. (1989)
Levéltári Közlemények, 60. (1989) 1. - Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmus kori történetének vázlata, XVI–XIX. század / 3–55. o.
6 Jákó Zsigmond „polák" volt a Hans Fuchs és Johannes Benkner vállalkozásaként létesült papírmalom első mestere. 9 Egykorú oklevelekből, valamint a Benkner család és a XVIII. században élt Thomas Tartler fejlegyzéseiből ismeretes, hogy e mester teljes neve Hans Früh (Früe) volt. A Benknerek családi hagyománya és Tartler egyaránt braunschweigi származásúnak mondja Früht. 10 A lengyel, illetve németországi származással kapcsolatos két értesülés között azonban csak látszólagos az ellentmondás. Früh ugyanis, amint ezt neve is mutatja, braunschweigi német volt, akit Ostermayer azért nevezett ,,lengyel*'-nek, mert az Erdéllyel szoros kapcsolatot tartó Krakkó környéki virágzó papírmalmok valamelyikéből kerülhetett Brassóba. 11 Segédei szintén Krakkó vidékéről, esetleg a papírkészítéssel kísérletező Szepességből valók lehettek. 1548 májusában ugyanis egy Erdélyből érkező papírcsináló Bártfán halt meg. 12 A brassói malom és rajta keresztül a legkorábbi erdélyi papírkészítés tehát a Krakkó vidéki termelési megoldásokat vette át, és lengyelországi közvetítéssel kapcsolódott be Európa papíriparába. A papírmalmot létesítő Hans Fuchs és Johannes Benkner személye, valamint a korabeli brassói viszonyok szolgáltatják a magyarázatot ahhoz, hogy milyen erők és érdekek hatottak közre az erdélyi papírgyártás megindulásánál. Fuchs (f 1550) mesterségére nézve ötvös volt ugyan, de ebben az időben már főként kereskedéssel foglalkozott 13 . 1530-tól fogva, Lukas Hirscher oldalán, városának „külügyeit" vezette nagy rátermettséggel. A szász reformáció szempontjából sorsdöntő években (1541 — 1544) városbíró volt. A brassói közélet egyik legmarkánsabb figurája ezekben az évtizedekben, Honterus bizalmas barátja, a humanizmus és a lutheri reformáció odaadó híve. Amikor a reformációs mozgalom radikálisabb hívei 1544 elején már a patriciátus érdekeit veszélyeztették, Fuchs erélyes közbelépéssel vetett gátat a további újításoknak és segítette véglegesen diadalra Honterus mérsékeltebb irányzatát 14 . Johannes Benkner (f 1565) a város egyik legelőkelőbb és leggazdagabb patrícius családjából származó, művelt kereskedő-polgár, 1547-től kezdve éveken át főbíró 15 . Kitűnő üzletember. Hatalmas összegeket mozgat meg Moldva és Havasalföld irányában is folytatott közvetítő kereskedésével, valamint jövedelmező bányaüzleteivel 16 , ö is lelkes híve a reformációnak, világosan látja a könyvnyomtatás fontos szerepét a hitújítás propagandájában. Közismertek a brassói románság megreformálására tett kísérletei, valamint a román nyelvű könyvnyomtatás érdekében Coresinek nyújtott anyagi és erkölcsi támogatása. 9 Quellen. IV. 506. Vö. Quellen. IV. 181. 10 Uo. IV. 153; VI. p. LVI-LVII. — A brassói papírmalom eladása 1568. (Forrásközlés szerző megjelölése nélkül,) In: Magvar Gazdaságtörténelmi Szemle V. (1898). 91-92. 11 Balázs János: Sylvester János és kora. Bp., 1958. 24. 12 Ábel Jenő: A bártfai Szt. Egyed templom könvvtárának története. Bp., 1885. 118. 13 Életrajza: Klein, Karl Kurt: Der Humanist und Reformator Johannes Honter. Hermannstadt, 1935. 220-222. 1* Klein: i. m. 248-280. 15 Életrajza: Trausch, Joseph: Schriftsteller-Lexikon der siebenbürger Deutschen I. Kronstadt, 1868. 103-105. Adatok életére és családjára: Quellen. VI. p. XLVII — Lxrv 16 Panaitescu, Petre Petre : Inceputurile serisului in limba romänä. In: Studii, si materiale de istorie medie IV. (1960). 153.