Levéltári Közlemények, 60. (1989)
Levéltári Közlemények, 60. (1989) 1. - Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmus kori történetének vázlata, XVI–XIX. század / 3–55. o.
Erdélyi papirmalmok a 16—19. században 43 állításának idején még nem kezdte meg a termelést. 283 Keményéknek azonban ez az újabb vállalkozása sem bizonyult az elsőnél szerencsésebbnek. Hihetőleg rövidesen áldozatul esett az 1811. évi devalvációt követő pangásnak. 1812-ben még említik bérlőjét Volter Mártont. Az üzem technikai szakemberei közül Hans Michael Szamet (1793—1794.) és Andreas Miller (1794—1796) mester nevét ismerjük. 264 Vízjegye a tulajdonos címere alatt K.N.S.T.R. monogram és MAGYARO felirat. A Székelyföld — birtokosainak szerényebb lehetőségei következtében — feltűnő késedelemmel akkor kapcsolódott be a manufaktúraszerű papírkészítésbe, amikor már a gépi papírgyártásé volt a jövő. önállósulni igyekvő brassói papírkészítő mesterek próbálkoztak Csikban és Háromszéken malmok létesítésével. Hihetőleg főként a termelés fokozásában érdekelt brassói kereskedőktől kölcsönzött pénzzel. Ennek is része lehetett abban, hogy e tőkeszegény vállalkozások valósággal kiegészítő üzemeivé váltak a brassóinak, és az ottani papírkereskedők érdekeltségében működtek. Az irodalom szerint a Székelyföldön 1840 körül Csikszentmártonban, Csikszentkirályon és a háromszéki Gelencén folyt papírkészítés. 265 Kővárynak az az értesülése 266 , hogy Csíkszeredán is működött volna papirosmalom, Pál Sándor gondos kutatásai óta nyugodtan tévesnek minősíthető és figyelmen kívül hagyható. 267 A székelyföldi három malom közül a két csikinek a történetét ma már részleteiben is ismerjük. 268 A gelencei üzem létesülését és működését, hihetőleg ezek mintájára kell elképzelnünk. A csikszentTnártoni papírmalom építésére 1831 tavaszán két brassói vállalkozó, Georg Steckbauer és Johann Ulein, kötött egyezséget ottani székely kisbirtokosokkal. A termelés a következő esztendőben indult meg előbb csak Székely Márton segéddel, majd rövidesen 10-12 munkással. Az Olt partjára telepített csikszentkirályi üzemet Steckbauer 1835/6-ban alakította ki Simon Antal nyugalmazott kapitány 35 évre bérbe vett lisztelőmalmából. Erre azért volt szüksége, mert a csikszentmártoni malom patakja nyári szárazság idején annyira elapadt, hogy a termelés folyamatosságát nem biztosíthatta. Az itt dolgozott szakmunkások közül 1842-ből Kaiser Márton és Vincze József, 1845-ből pedig Pozsonyi Ignác nevét ismerjük. Az egymáshoz közeli két papírmalom együttes üzemeltetése valóban kedvező, új lehetőséget nyitott a csiki papírkészítés előtt. Ez a fellendülés azonban hamarosan megszűnt Steckbauer 1841-ben bekövetkezett halálával. Az adósságokba merült özvegy, Czimbos Anna, már 1842-ben kénytelen volt a szentkirályi malmot bérbe adni Anton Erdt és Georg Hicker görgényi papírcsinálóknak. 1845-ben a szentmártoni ,,fabriká"-tól is meg kellett az özvegynek válnia. Ezt Illyés Tódor mester vette bérbe. 1846-ban az özvegy fiai, Wilhelm és Josef Steckbauer, megtámadták anyjuk döntését, saját kezelésükbe vették a szentmártoni üzemet, és Illyést a szentkirályi malom bérletével kárpótolták. A tulaj263 ErdGubLvt. Pol. 2756/1809. 264 Kemény cs. csombordi lvt. Faso. XXXIII. Nr. 1174., 1190. — Bogdán: i.m. 193. 265 Benkő Károly: Csik, Gyergyó és Kászon leírások. Kolozsvár, 1853. 44. — Székely Zoltán — Kovács Dénes: A csikszentkirályi ezüst kinesek. Csíkszereda, 1955. 3. (a malom helyének meghatározásához). 266 Kóváry: i. m. 221. 267 Pál-Antal, Alexandru: Date referitoare la istoricul morilor de hirtie din Ciue. In: Stiidii si matériáié. II. Tirgu-Mures, 1967. 268 Pál-Antal: i. m. 1-10. 1
