Levéltári Közlemények, 59. (1988)
Levéltári Közlemények, 59. (1988) 1. - Soós István: Diplomatika és politika : Horvát István kiadatlan Werbőczy-könyvének története / 81–110. o.
Diplomatika és politika 83 érdekei úgy kívánják, az uralkodónak jogában áll a nemesi szabadságot és előjogokat eltörölni. 8 Hasonló szellemben támadták a magyar nemességet éppen a nemesi mozgalom kibontakozása idején a polgári törekvéseket is kifejező röpiratok, amelyek mindegyike kivétel nélkül védelmébe veszi II. József reformjait, s a nemességgel szembehelyezkedve, az uralkodó érdekeit képviseli. 9 Ez jellemző Hoffmann Lipót pesti egyetemi tanár ,, Babel" és „Ninive" c. röpirataira is. 10 Hoff mann hevesen bírálta a nemesi szabadságot, amely szerinte csupán az önkénnyel egyenlő, amiért a nemesség mindig elszántan küzdött, ugyanakkor azonban figyelmen kívül hagyta a köznép jogait és érdekeit. Élesen szembeszáll Hoffmann azon felfogással, miszerint azzal, hogy II. József nem koronáztatta meg magát, az osztrák ház trónörökösödési joga megszakadt volna. Véleménye szerint az uralkodó túltette magát a koronázáson és az egész nemesi alkotmányt ezzel eltörölte. 11 Hoff mann másik röpirata a magyar nemességet állítja pellengérre; tudatlannak, műveletlennek tartja a nemeseket, akik politikailag teljesen iskolázatlanok is. Ez a nemesség csak a Tripartitumot és a Corpus Jurist ismeri, ebben leli meg a világ összes tudományát. Az ország sorsát a kártyaasztaloknál dönti el, nem az országgyűléseken. A magyar nemes gyűlölettel van az idegenek, különösen a német polgárok iránt, pedig azoknak köszönheti tudományát, kereskedelmét, iparát. A nemesség minden jogot magának vindikál, kezében lévén az igazságszolgátatás, elnyomja a parasztságot, minden terhet az ő vállára rak. 12 Az ugyancsak a nemességet kritizáló, 1790-ben napvilágot látott röpirat, amelynek szerzője Molnár János pesti evangélikus lelkész volt, 13 mindenekelőtt azt veti a papság és az arisztokrácia szemére, hogy az ősi elvekhez, előjogokhoz való kötődése miatt nem tud a kor eszméivel együtt haladni. Mindig saját rendi érdekeit tartotta szem előtt, elnyomván a parasztságot, a polgári rend kifejlődését lehetetlenné tette. Nem volt toleráns a vallásfelekezetekkel szemben, sőt ezeket egymás ellen uszította. Gúnyosan szól a Corpus Jurisról, amelyet „csak két igavonó magyar ló tud egyik helyről a másikra vonszolni" és Werbőczy Hármaskönyvéről úgy vélekedik, mint amelyből a nemesi mozgalom „szittya féktelensége" táplálkozik. 14 Molnár műve egyik helyén azon óhajtásának ad hangot, hogy bárcsak akadna valaki, aki Werbőczynek a történetét megvilágítaná. 15 Erre a feladatra vállalkozott Izdenczy József, a bécsi Államtanács tagja, Grossing tanítványa, aki német nyelvű röpiratában Werbőczynek és Triparti8 Ballagi Géza: A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. Budapest, 1888. 77 — 80. és Nagy Ernő: Werbőczy és a felvilágosodás. {Palaestra Calasanctiana. A piaristák doktori értekezései az 1932. évből. 35. sz.) Szeged, 1941. 28 — 29. 9 Benda Kálmán: A magyar nemesi mozgalom 1790-ben. (Emberbarát vagy hazafi ? Tanulmányok a felvilágosodás korának magyarországi történetéből.) Bp. 1978. 89. 10 Babel: Fragmente über die jetzigen politischen Angelegenheiten in Ungarn. Gedruckt im römischen Reiche. 1790. és Ninive: Fortgesetze Fragmente über die dermaligen politischen Angelegenheiten in Ungarn. Nebst einer wichtigen Beilage. Auch im römischen Reiche gedruckt. 1790. 11 Ballagi: i. m. 383-384. Nagy: i. m. 30., Benda: i. m. 95 — 96. !Z Ballagi: i. m. 385-386. Nagy: i. m. 30. 13 Politisch-kirchliche Man eh-Herrn aeon von den Reformen Kayser Josephs überhaupt vorzüglich in Ungarn (...) » Ballagi: i. m. 398-405. és Nagy: i. m. 30-31., Benda: i. m. 90-91. 14 Idézi Ballagi: i. m. 405. 6 *
