Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 1. - Bertényi Iván: Címerváltozatok a középkori Magyarországon / 3–80. o.

Gimerváltozatok a középkori Magyarországon 77 egyes részletek elhagyása, egyszerűbb megfogalmazása figyelhető meg, illetve a pajzson megjelenített emberi alakok, címerállatok állása (jobbra-balra fordulása) különbözik csupán, semmi okát nem láthatjuk annak, hogy e különböző ábrázolásokat ne egyazon címer különböző változatainak fogjuk fel. Egészen más a helyzet, amikor az ugyanazon címertulajdonos által viselt címerek érdemben is eltérnek egymástól. A magyar királyi (állam)címer hasított pajzsára később egymás mellé odakerülő sávozott mező, valamint a hármasívre, majd hármasnalomra kerülő kettőskereszt eredetükben is teljesen eltérő címerek változatai még akkor is, ha szimbolikájuk egymáshoz közeledésével egyre inkább hasonló jelentéstartalom kapcsolódott hozzájuk, s a XV. században gyakran már érdemben megfogható jelentéskülönbség nélkül hazánkat és királyát reprezentálták, így Magyarország és a magyar uralkodó címerének egymástól alakban eltérő, de azonos jelentésű változataivá váltak. Persze magánszemélyeket szimbolizáló címerek változatai is eltérhettek egymástól érdemben is. Ilyen esetekben szerencsésebb (pl. Hunyadi János pecsétjén csak az ősi családi hollót látva, vagy más alkalommal a ,,besztercei" oroszlán és a holló együttes, négyeitpajzson való ábrázolását összevetve) ugyanazon címertulajdonos által párhuzamosan használt különböző címerekről beszélni. Az ilyen értelemben vett címerváltozatok már legfeljebb annyiban azonos címer változatai, hogy azonos személyt, országot szimbolizálnak, s esetleg egybeeső elemeik is lehetnek (pl. az oroszlánnal bővített Hunyadi-címerben is ott szerepel — a fő helyen — az ősi címerkép, a holló). Jóval nehezebb a XV. századi, a legkülönbözőbb tartományok, országok címereit szinte rendszerbe foglalhatatlan változatossággal ontó uralkodói címerekről megállapítani, voltaképpen hány címernek milyen típusú változataival állunk szemben. Legokosabbnak látszik talán itt a több, egymással párhuzamosan használt címer létét elfogadni, és megkerülni azt a problémát, pontosan hány címer és annak hány alváltozata fordult elő mondjuk Mátyás királyunk pecsétjein, pénzein és kódexeiben. Feltehetően a kortársak és maga az uralkodó is többnyire úgy viszonyulhattak a kérdéshez, hogy díszítő funkcióban szereplő címerek esetén szinte közömbös lehetett, a rendelkezésre álló számtalan címerkombináció közül egy-egy kódex lapján melyik került megörökítésre, a politikai szempontból fontos esetekben pedig (így pl. az uralkodói pecsétek esetében, vagy a pénzek verőtöveinek a készítésekor, politikailag ,.kényes" helyzetekben) nyilván esetről esetre konkrétan előírták a készítő ötvösnek, milyen országok, tartományok címereit, s milyen formában örökítse meg. Úgy érezzük, a címerváltozatok vizsgálatával sikerült egy olyan új heraldikai szemléletmód lehetőségét felvillantanunk a címertan és rokontudományai kutatói előtt, amely nemcsak a címertan területén kecsegtet új eredményekkel, hanem mindazon más tudományok számára is termékenyítőén hathat, amelyek a heraldikát saját szakterületük kutatásában segédtudományként alkalmazzák. ВАРИАНТЫ ГЕРБОВ В СРЕДНЕВЕКОВОЙ ВЕНГРИИ Иван Бертени Традиционный геральдический взгляд учитывает только один герб определенного гербоносителя. Отступления от этого — если такие есть — считаются изломами гербов, то есть рассматриваются принятием нового герба данной семьей, городом и т. п., или понимаются так, что их различные линии носили различные гербы, отличающие друг от друга.