Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 2. - Trócsányi Zsolt: Erdélyi konferenciák, erdélyi miniszterek : Erdély kormányzatának legfelsőbb irányítása, 1752–1761 / 217–290. o.

Erdélyi konferenciák, erdélyi miniszterek 223 a Directoriummal, részben a bánya- és réz verésügyi udvari bizottsággal kell megvitatni.

14 Ez az utolsó intézkedés nem teljesen érthető, hisz az egykori bánya- és pénz verésügyi udvari bizottságot, amely már egy jó évtizedes udvari kollégium rangját viselte, épp ekkor olvasztották bele a Directorium in Publicis et Cameralibusba. A valóságban azután a következő gyakorlat alakult ki Uhlfeld majdnem négy és fél évi erdélyi minisztersége idején: A) Az egyszerű felség-előterjesztéssel Mária Terézia elé került ügyek egy részében (elsősorban a görög hitűek és a protestánsok vallásügyeiben, de bizonyos katolikus vallásügyekben, továbbá natiók egészét érintő ügyekben — szászok felségfolyamodványai —, országos és bizonyos helyi — tisztségek betöltésének ügyeiben, a Gubernium működésének kérdésében, fontosabb adóügyekben vagy katonai szolgálatmegváltás — végül is országgyűlésileg szabályozott — kérdésében) az Erdélyi Udvari Kancellária előbb maga alakította ki álláspontját, majd felsógelőterjesztés-tervezetét benyújtotta Uhlfeldhez. Amennyiben a miniszter állásfoglalása nem egyszerűen a tervezetben foglaltak helyeslőleg való tudomásul vétele volt, véleményét (in extenso vagy kivonatosan) a felség-előterjesztés végére illesztették, s az uralkodó ennek figyelembevételével hozhatta meg döntését. B/ Az erdélyi miniszter elnökletével többfajta „vegyes" értekezletet tartottak fontosabb ügyekben. a/ A legszűkebb ilyen (nem miniszteri) konferencián (öt ilyen ülést ismerünk 1758. október eleje és 1761. február vége között)

15 Uhlfelden mint elnökön kívül vett részt Bethlen Gábor kancellár, a Kancellária egy vagy több tanácsosa (az 1758-i két ülésen Benők és Bandi, 1759-ben csak Somlyai, 1760ban Seeberg és Benők, 1761-ben csak Benők) és valamennyi esetben Schmidlin. b/ Két esetben ott találjuk ezeken a miniszteri elnöklettel lefolyt tanácskozásokon

16 Bartensteint (az első esetben cseh-osztrák alkancellári rangja feltüntetésével, mintegy annak hangsúlyozására, hogy a száz adósságok ügye kormányzati szempontból végső soron adóügy, ez pedig a Directoriumra tartozik; annak Bartenstein mint cseh-osztrák alkancellár alelnöke volt, másodszor rang nélkül, mint a göröghitűek vallásügyeinek szakértőjét), az Erdélyi Udvari Kancelláriából pedig a kancellár mellett előbb Seeberg és Benők tanácsost, a második esetben Benőköt és Somlyait. Mindkét tanácskozáson jelen van Schmidlin is. C/ Különleges eset az Udvari Haditanács, a Generalkriegskommissariat és az Erdélyi Udvari Kancellária 1758. január 26-i vegyes bizottsági ülése, amely szintén Uhlfeld elnöklete alatt folyt le. Itt a Haditanácsot most Wallis tábornagy, a Kancelláriát Bethlen képviselte; a résztvevő tanácsosok: Schmid14 Az 1757. január 27-i kézirat: uo. 15 1758. október 7. (az új adórendszer ügyében): uo. 1758: 530. 1758. október 22. (az ortodox püspök kinevezése ügyében): uo. 1758: 475. 1759. március 31. (szász tisztségek ügyében): uo. 1759: 529. 1760. július 15. (országgyűlési tárgyak ügyében): uo. 1760: 356. 1761. február 27. (az ortodox vallásügyben): uo. 1761: 94. 16 1758. április 22. (a szász natio adósságai tárgyában): uo. 1758: 250. Június 24. (Kállyáni és Maior ügyében): uo. 1758: 267.