Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 1. - Bertényi Iván: Címerváltozatok a középkori Magyarországon / 3–80. o.

20 Bertényi Iván rein is. 86 Ismeretes olyan pénzérme is, ahol a sas került az előkelőbb, 1. és 4. mezőbe, míg a magyar vágások szerényebben, a 2. és a 3. mezőt foglalják el. 87 A (címerpajzs nélkül vésett) egyfejű, illetve dicsfénnyel övezett kétfejű sasok az egész pecsétmezőt elfoglalják, miközben a magyar kettőskeresztes címerpajzs a sas feje (illetve fejei) fölé, a sávozott pajzs jobbszárnya mellé, a cseh oroszlános pajzs a balszárnya mellé, a Luxemburgi oroszlán a sas farka alá került szerényen a körirat betűi közé szorítva, 88 illetve a sas ábráját övező körre helyezve. 80 Ugyanakkor verettek Zsigmond uralkodása idején olyan pénzt is, amelynek egyik oldalán (pajzs nélkül) a kettőskereszt, a másikon (címerpajzsban) csak a sávozat volt látható. 90 Valószínűleg az önállóan előforduló címerpajzsokba helyezett tartomá­nyi címerek inspirálhatták Albrecht Dürert, aki, amikor jóval később (1512­ben) olajfestményt készített Zsigmondról, az uralkodó koronás fejét körülvevő aszimmetrikus tárcsapajzsokra helyezte (külön-külön) a kétfejű sast, a cseh oroszlánt, a hármashalmon álló magyar kettőskeresztet, a négy ezüst pólyát, s végül a sávozott pajzsú oroszlánt. 91 Férjéhez hasonlóan a magyar címer különböző változataival szolgálnak Borbála királyné pecsétjei is. 0 először a hétszer vágott mezőt és a Ciliéi ­címer három (2—1) hatágú csillagát vésette kerektalpú, negyedelt pajzsára úgy, hogy az előkelőbb 1. és 4. negyedet férje címerének a vágásai foglalták el, s a családi címer a 2—3. mezőkben volt látható. 92 (Ugyanakkor fordított sor­rendben 1.—4. mezőben a csillag, 2.—3-ban a sávozat) szerepelnek e címerábrák egy korabeli kályhacsempén. 93 Borbála királyné is használt azonban olyan változatú pecsétet, amelyen már bővítette az ívelt oldalú, háromszögű pajzsba helyezett címerábrázolásokat, s így a 30 mm átmérőjű pecsét negyedelt pajzsá­nak első mezejében kiterjesztett szárnyú sas, a 2.-ban férje címerének hét vágása látható, a 3. mező szintén vágásokat ábrázol (4-et), míg a családi címer 3 (2—1) hatágú csillaga a 4. mezőbe szorult. 94 Albert király (1437 — 1439) a magyar sávozat újabb címerváltozatát hozza, amikor függőpecsétjei negyedelt, kerektalpú pajzsának 1. és 4. mezejét hétszer vágatja, a 2. mezőben az osztrák hercegi pólyás címert, a 3-ban pedig a morva őrgrófság sasát szerepelteti. 95 További, pénzeken előforduló címervál­tozatok Albert uralkodása alatt: Negyedelt pajzs, 1. és 4. mezejében sávozat, 2—3-ban ágaskodó oroszlán; 96 négyeit pajzs, 1. mezejében sávozat, 2.-ben ágaskodó oroszlán, 3-ban pólya, 4-ben sas; 97 előlapon (pajzs nélkül) kettős­88 CNH. II. 120., 121., 125. A., 125. B.; Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon. Gondolat, 1984. (A továbbiakban: Mályusz, 1984.) 192—193. p. közti 3. ábra. 87 CNH. II. 125. C. 88 Magyar Országos Levéltár V. 1. No. 82. MTA. Művészettörténeti Kutatócsoport pecsétgyűjteménye 370., Kumorovitz, 1944. 341 — 342. p. 89 OL Dl. 13126. 99 CNH. II. 124 A és 124 B. 91 Mályusz, 1984. 192—193. p. közti 7. ábra. 88 28 mm átmérőjű pecsétje 1417: OL Dl. 10519. 93 Mályusz, 1984 192-193. p. közti 4. ábra. 94 A 3. mező tán a sávozat kevesebb vágásúra sikerült változata. 1432: OL Dl. 43907., Vö. Gsapodi, 1964. 5. p. 95 1439: OL Dl. 13403. Hasonló beosztású 1439: OL Dl. 39290. Vö. Kumorovitz, 1937. 108. p. 96 CNH. II. 131. 97 CNH. II. 132.

Next

/
Oldalképek
Tartalom