Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 1. - Bertényi Iván: Címerváltozatok a középkori Magyarországon / 3–80. o.

14 Bertényi Iván használják.

52 Az Árpád-ház egyes tagjainak a megörökítésekor a (zöld hármashalmon álló), vörös mezőbe helyezett ezüst kettőskereszt szerepel Szent István király pajzsán és zászlaján,

53 Salamon király zászlaján,

54 Szent László király pajzsán és zászlaján,

55 majd ruháján,

56 s II. András zászlaján.

57 Sávozott címerű Aba Sámuel zászlaja a ménfői csata illusztrációján

58 és Szent László király pajzsa.

59 Az Arpád-ház egymással testvérháborút folytató tagjait pedig úgy örökítették meg, hogy egyikük vörös kettőskeresztes, ellenfele vörössel és ezüsttel sávozott zászló alatt küzd.

60 Egymás mellé helyezett pajzsokon díszítik az uralkodó sátrát a kettőskeresztes és a sávozott címerek a Kun László meggyilkolását megörökítő díszes P initialóban.

61 1369-ben a három liliommal behintett kék színű mezőt és a négy vörös valamint fehér sávot az uralkodó nevében kelt oklevél még a királyi jelvénnyel hozza kapcsolatba,

62 1380-ban azonban Erzsébet anyakirályné végrendeletében már Magyarország jelvénye szerepel, amellyel feltehetően a sávozott-liliomos pajzsot kell azonosítanunk.

63 E megfogalmazás minden bizonnyal azzal magyarázható, hogy a kialakulóban lévő államfogalom ekkor még nem vált el teljesen az uralkodó személyétől, hiszen a következő évben kötött turini békében is még Lajos ,,király úrnak, utódainak a királyságban és a koronában, magának a mondott királyságot képviselő koronának és a korona helyett megjelenőknek" kötelezi magát évi 7000 aranyforint fizetésére a Velencei Köztársaság, ugyanakkor — külföldi állammal kötött szerződésben — már a korona lesz az állam szimbóluma.

64 így nyilván a magyar állam címerének a fogalma is ingadozhatott még: Erzsébet királyné végrendeletében — amint ezt másutt már részletesebben kifejtettük — valószínűleg a sávozott-Anjou-liliomos címerpajzsot érthették rajta. Néhány év múlva, amikor Mária királyné (1382—1395) fogsága idején, 1386-ban 52 KumorovitzL. Bernát: A magyar zászló és nemzeti színeink múltja. — Hadtörténeti Közlemények (Új folyam) I. (1954.) 3 — 4. szám. (A továbbiakban: Kumorovitz, 1954.) 29. p. Vö. Vajay felfogását is, miszerint a király mint uralkodó kettőskereszttel, mint lovag a sávozott pajzsmezővel szerepel. — Vajay, 1974. 373. p. 53 Ugyanakkor ruhája vörössel és ezüsttel sávozott: — Képes Krónika, 39. p., 20a fólió. Ruháján is kettőskereszttel ugyanott, 41. p., 21a fólió. 54 Uo. 69. p., 35a fólió. 55 Uo. 72. p., 36b fólió. 56 Uo. 93. p., 47a fólió. 57 Uo. 124. p. 62b fólió. 5S Uo. 50. p., 25b fólió. 59 Uo. 98. p. 49b. fólió. 60 Uo. 85. p. 43a fólió. 61 A két vörössel és ezüsttel sávozott pajzs közrefogja a kettőskeresztes pajzsot. — Uo., 129. p. 65a fólió. 62 Kemény Lajos: Kassa város czímereslevelei. — Turul, XXIII. (1905) (A továbbiakban: Kemény, 1905.) 167—168. p. 63 1380: OL Dl. 6692. — ed.: Marosi Ernő: A 14. századi Magyarország művészete és Közép-Európa. Művészet I. Lajos korában 1342— 1382. Katalógus. Szerk.: Marosi Ernő, Tóth Melinda, Varga Lívia. MTA. Művészettörténeti Kutatócsoport, Budapest, 1982. (A továbbiakban: Művészet, 1982), 73. p. 32. lábjegyzet. Vö. Bertényi Iván: A vörösezüst sávozat funkciója néhány városunk címerében. In: Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk.: Székely György. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. (A továbbiakban: Bertényi, 1984.) 442. p. 64 ,,dare et solvere debeat dicto dominó regi et eius successoribus in regno et in Corona et ipsi corone representanti dictum regnum et presidentibus pro ipsa corona. . . in perpetuum annuatim ducatorum septem milia. . ." etc. Eckhart Ferenc: A szentkoronaeszme története. Budapest, 1941. 64 — 65. p., 24. lábjegyzet. Bertényi Iván: A magyar korona története. Harmadik, bővített kiadás. Budapest, 1986. 152. p.