Levéltári Közlemények, 59. (1988)

Levéltári Közlemények, 59. (1988) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Varga János–Miskolczy Ambrus: Egy prefekt halála / 111–112. o.

FORRÁSKÖZLÉS VARGA JÁNOS-MISKOLCZY AMBRUS* EGY PREFEKT HALÁLA Báró Inczédy Zsigmond, Kolozs megye alsó kerületének szolgabírája, 1848. október 13-án déli 12 órakor jelentette a nevezett törvényhatóságnak a megyeházán várakozó rögtönítélő bírósága előtt, hogy egy órával korábban végrehajtották az e törvényszék által Alexandru Bátrineanu abafájai tanítóra, valamint a jogi tanulmányait félbeszakítva Csehtelkén gazdálkodó Vasile Simonisra, kimondott ítéletet, azaz mindkettőjüket felakasztották. Külön és részletes monográfiára lenne szükség mindazon előzmények és körülmények akár csak vázlatos összegezésére is, amelyek folytán a szóban forgó ítélet megszületett. Erre ezúttal azonban nem, a legfontosabb mozzanatok felvillantására is csupán jelzésszerűen és — a vonatkozó dokumentumok roppant tömege miatt — csak forráshivatkozások nélkül vállalkozhatunk. 1848 nyarán mind az erdélyi Kormányszékhez, mind a pesti magyar kormányhoz egyre sűrűbben érkeztek a jelzések-jelentések, hogy a májusi román nemzeti gyűlésben választott, ám a Kormányszék által feloszlatott Román Nemzeti Komité illegálisan folytatja tevékenységét, és Nagyszebenből titokban irányítja azon propagandistáinak működését, akik a népesség román részét az uralkodó által is szentesített unió ellen — egykorú szóhasználattal — bujtogatják, és szítják annak számos vonatkozásban indokolt elégedetlenségét, ingerültségét. Augusztus közepén a Kormányszék és báró Vay Miklós, az Erdélybe kiküldött országos biztos, a magyar kormány inspirációjára elhatározták, hogy a helyzet elfajulásának és a nép tettleges felzendítésének a Komité vezetőinek letartóztatásával veszik elejét. Megbízottjuk a nagyszebeni polgári hatóságok megkerülésével el is fogta a román nemzeti mozgalom aktívan szervezkedő szárnyának két prominens vezéralakját: August Treboniu Lauriant és Nicolae Bäläsescut, ám a mozgalom fejének: Simion Bämutiunak sikerült időben elrejtőznie. Szinte ezzel egyidejűleg emeltek vádat a hatóságok a mozgalom számos ifjú, népszerű — egyben radikális — irányítója, többek közt a havasi Avram Iancu és Ioan Buteanu ellen. A letartóztatások hírére felbolydult Nagyszeben közelebbi és távolabbi környéke. A tömegnyomás alatt Szeben polgármestere szabadon engedte a lefogottakat, és e lépését Vay is kénytelen volt — miután a polgármester maga vállalt értük kezességet — jóváhagyni. A lavina azonban már nem volt megállítható. Időközben került sor a dél-erdélyi I. román határőrezred gyűlésére, amelynek összehívásához kétszeri visszakozás után végül Vay ugyancsak hozzájá* A bevezető tanulmányt Varga János írta, a román forrásszöveget Miskolczy Ambrus gondozta.