Levéltári Közlemények, 58. (1987)
Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Hiller István: Gondolatok és tapasztalások az Erdészeti és Faipari Egyetem Levéltárával kapcsolatban / 93–98. o.
96 Hiller István A legrégebbi magyar vonatkozású erdészeti tárgyú, a levéltárunkban található kézirat 1801-ből való: 24 tanúnak Vas vármegyei bírák előtt tett vallomása a Batthyhány-Strattman Lajos cs. kir. kamarás, Vas vármegye főispánja körmendi birtokához tartozó nádasdi erdő használatáról. Egyetemünk jogelőd intézménye, a Selmecbányái Bányászati és Erdészeti Akadémia által kibocsátott iratok közül a legrégebbi tárgymutatónk 1848-ból való, a legrégebbi hallgatói főkönyv 1861/62-es tanévi, és 1868. július 29-i keltezésű az a legrégibb elnöki jelentés, „mellyel Faller Gusztáv selmeczi akadémiai tanár részére a pécsi kőszénbányák megszemlélése végett teendő utazására 200 ftnyi utazási pénznek utalványozását ajánlja." Liptószentmiklóson, 1849. december 4-én kelt az a német nyelvű, a kiállítók címeres, illetve monogramos címeres körpecsétjóvel ellátott hivatalos igazolás, amelyben Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásának biztosa, Georg Luhy és másodbiztosa, Anton Garzsik előzetes és megfelelő vizsgálat alapján hivatalosan bizonyítják, hogy Felix Tannenberger harmadéves bányászakadémikus a selmeci bányászati előadások szünetelése óta az egész időt szüleinél Maluzsinában töltötte, magántanulmányokkal és írásbeli munkákkal foglalkozott, és a forradalmi megmozdulásokban sem szóval sem tettel a legcsekélyebb mértékben sem vett részt, hanem erkölcsileg minden tekintetben jó magaviseletet és lojális magatartást tanúsított. 1986-ban levéltárunkban jelentős esemény történt. A Művelődési Minisztérium Levéltári Osztályán folytatott tárgyalások eredményeként március 4-én a Győr-Sopron megyei Levéltári Igazgatóság Soproni Levéltárából levéltárunkba került az a teljes — tanácsülési jegyzőkönyvekből, iktatott iratokból és ezek tárgymutatóiból, beadványi jegyzőkönyvekből, hallgatói főkönyvekből, osztályzati ívekből, államvizsga és szigorlati iratokból, valamint quaestori hivatali nyilvántartásokból álló — főleg a Selmecbányái jogelőd intézményből származó iratanyag, amely 1955. szeptember^ 24-én az akkori Erdőmérnöki Főiskola igazgatójának utasítására a Soproni Állami Levéltárba került. Június 10-én befejeződött az anyag megállapodás szerinti megosztása levéltárunk és a Nehézipari Műszaki Egyetem Levéltára között. A Nehézipari Műszaki Egyetem Levéltára kapta meg a tanácsülési jegyzőkönyveket, az 1842-től 1861-ig terjedő időszakból a bányász és erdész hallgatók közös főkönyveit és az 1861-től 1875-ig terjedő időszakból a bányász hallgatók főkönyveit, valamint a vaskohászattani és fémkohászati tanszéki iratokat. A soproni levéltárból hozzánk visszakerült anyagon kívül átadtuk a Nehézipari Műszaki Egyetem Levéltárának a levéltárunkban őrzött tanácsülési, kari ülési, valamint a Bánya- és Kohómérnöki Osztály osztályülési jegyzőkönyveit, továbbá a bányászati ós kohászati államvizsgák, szigorlatok és doktori szigorlatok jegyzőkönyveit is. Az Erdészeti és Faipari Egyetem Levéltára a központi könyvtár helységeiben — a könyvtár nyitva tartásával egyidőben — hétfőtől péntekig naponta fogadja a kutatókat, érdeklődőket. 2 . 2 A témával részletesebben foglalkozott az EFE Levéltárának vezetője, Németh Mária. Lásd: Németh Mária: Az Erdészeti és Faipari Egyetem Levéltára. (In: Dóka Klára (szerk.): Az egyetemi levéltárak. (Áttekintés az egyetemtörténetírás levéltári forrásairól az 1986. április 10-i tanácskozás alapján) (MKE Levéltári Szekció. 50.) Bp. 1986. Valamint előadás hasonló címmel a Műszaki Egyetemi Könyvtárak VI. Szakmai Szemináriumán Sopronban, 1987. május 7-én. Ezeket a szerző egyetértésével felhasználtam.
