Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Ember Győző: Az irattár / 55–82. o.

60 Ember Győző Az irattári értéktelenség pedig az iratnak az a sajátossága, hogy az irat­tárképző szerv vagy személy, amikor az irat irattáréretté vált, további megőr­zésre a maga zavartalan működése érdekében nem tartja érdemesnek, nem helyezi iratai közé irattárába, hanem kiselejtezi. Az irattári értékelést, vagyis annak a megállapítását, hogy valamely iratnak irattári értéke van-e, vagy nincs, vagy maga az irattárkéző személy, illetve az irattárképző szerv vezetője, vagy annak megbízottja végzi. Az értékeléskor azt is meg kell határozni, hogy a kérdéses iratot az irat­tárban mennyi ideig kell megőrizni, mikor lehet levéltári őrizetbe adni, illetve, ha levéltári értéke nincs, kiselejtezni. Az irattárérettség az iratnak az az állapota, hogy a folyó ügyvitelben — átmenetileg vagy végleg — nincs már reá szükség, az irattárképző irattárába, iratai közé — ad acta — helyezhető. Amikor valamely ügynek vagy az ügy bizonyos fázisának intézése lezá­rul, az ügy iratai — átmenetileg vagy végleg — irattáréretté válnak. Megkü­lönböztetünk tehát átmeneti vagy végleges irattárérettséget, aszerint, hogy csak egyik fázisában, vagy véglegesen elintézett ügy iratairól van szó. Az irattárérettséget az irattári értékelést végző személy rendszerint irat­tározási utasítás formájában — ad acta, irattárba, egyelőre irattárba stb. — tünteti fel az ügyiraton. Az irattárérettséget irattározhatóságnak is nevezik. Az irattári értékeléskor értékesnek minősített és irattáréretté vált iratok, illetve ügyiratok irattárba kerülnek. Az irattárba helyezés az ügyintézésen vagy annak valamelyik fázisán már átment, azaz irattárérett, és az irattári értékeléskor értékesnek minősített, iratoknak illetve ügyiratoknak, amelyekkel kapcsolatban az irattárképzőnek egyéb tennivalója már, vagy átmenetileg még nincs, irattári kezelésbe vagy Őrizetbe vétele. Az irattárba helyezésre az utasítást az arra illetékes személy az ügyira­ton adja meg, a fentebb már említett ,,Ad acta" vagy „Irattárba" feljegyzéssel. Irattári épület Az irattár kifejezés második jelentése az irattári anyag után az irattári épület. Az irattári épület, irattár mint épület, azt az épületet jelenti, amelyben egy vagy több szervnek vagy személynek az irattári anyagát, az ira­tait őrzik. Előfordulhat, hogy valamely épület teljes egészében irattári anyag őrzé­sére szolgál. Gyakoribb azonban az az eset, hogy valamely épületnek csak egyik részében vagy egyes részeiben őriznek irattári anyagot, az épület egyéb részei pedig más célokra szolgálnak. Az ilyen épületnek azokat a részeit, ame­lyekben irattári anyagot helyeztek el, irattári helyiségeknek nevezik, és az irattári épület kifejezést az egész épületre nem vonatkoztatják. Az irattári épület vagy helyiség iratok őrzése mellett más célt is szolgál­hat, pl. az iktatást is végezhetik benne. Egy ügyintéző hivatali szobájában tart­hatja és kezelheti az általa intézett ügyek iratait, amíg azok valamely más helyre nem kerülnek. Azokat az eszközöket, amelyek az irattári anyag őrzésére szolgálnak, pl. az állványokat, szekrényeket, dobozokat stb., az irattár technikai felszerelé­sének, röviden irattári technikának nevezik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom