Levéltári Közlemények, 58. (1987)
Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Ember Győző: Az irattár / 55–82. o.
Az irattár 61 Irattári technikának mondják az irattári anyag őrzésének nem csupán az eszközeit, hanem a módjait is, pl. csomózás, füzes, kötés, állítás, fektetés stb. Helyesebbnek tűnik, ha az irattári anyag őrzésének csak az eszközeit vonjuk az irattári technika fogalmi körébe. • Irattári intézmény Az irattár kifejezés harmadik jelentése az irattári intézmény, az irattár mint intézmény. A kifejezésnek ebben a jelentésében az irattár olyan szerv, vagy valamely szervnek olyan részlege, amelynek az a rendeltetése, hogy valamely iratképzfí szervnek vagy személynek az iratait gondozza, őrizze és kezelje, szükség esetén valamilyen célra való felhasználásra valamilyen formában és módon rendelkezésre bocsássa. Az irattári intézmény általában csak egy szervnek vagy személynek az iratait gondozza, előfordul azonban, hogy több szerv vagy személy irattári anyaga közös irattári intézmény őrizetébe kerül. > • Ez az eset általában akkor fordul elő, ha bizonyos szervek vagy személyek irattári anyaga, amikor arra ügyvitelükben rendszeresen szükségük már nincsen, nem közvetlenül kerül levéltári őrizetbe, hanem előbb egy másik irattári intézmény veszi át. Magyarországon kivételes az ilyen eset, egyes külföldi országokban azonban általános gyakorlat. Az új irattárban az iratok szervezeti kapcsolatba kerülnek egymással. Ezt a kapcsolatot irattári szervezetnek nevezhetjük, megfelel a közös levéltári őrizetbe került irattári anyag közötti levéltár kapcsolatnak, a levéltári szervezet egyik fajtájának. Az irattáraknak mint intézményeknek sokféle típusát különböztethetjük meg. Irattári típusnak az azonos vagy hasonló jellegzetességgel rendelkező irattáraknak a fogalmi körét nevezzük. A következőkben az általánosan ismertebb irattári típusokat említem meg. Azon az alapon, hogy az irattár még ma is működik, vagy pedig irattári funkcióját már elvesztette, élő és régi irattárat különböztetünk meg. Az élő irattár olyan irattári anyag, amelyre tulajdonosának — rendszerint az őt létrehozó iratképző szervnek vagy személynek — zavartalan működése érdekében még folyamatosan, rendszeresen szüksége van. Az élő irattárat kurrens irattárnak is hívják. Az irattárak túlnyomó többsége, a ma is élő személyeknek, működő szerveknek az iratai, élő irattárak. Ezeket az irategyütteseket azonban nem szokták élő irattáraknak mondani, még mint irattárakról is inkább csak a szervek esetében beszélnek róluk. Az élő irattár kifejezést általában nagyobb terjedelmű irattárak esetében és akkor használják, amikor az irattárnak két része van, az újabb részt így különböztetik meg a régebbitől, a régi irattártól. Az élő irattár kifejezés, az irattár kifejezéshez hasonlóan, nemcsak irattáriintézményt, hanem épületet vagy helyiséget, valamint anyagot is jelenthet. A régi irattár olyan irattári anyag, amelyre tulajdonosának, rendszerint az azt létrehozó iratképző szervnek vagy személynek, zavartalan működése érdekében, folyamatosan, rendszeresen már nincs szüksége, de azért megőrzi, mert történeti értékű, levéltárinak minősülő iratok is vannak benne.