Levéltári Közlemények, 58. (1987)

Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Soós László: A filoxéra elleni védekezés megszervezése Magyarországon, 1872–1881 / 229–249. o.

244 Soós László a) az albizottság részére biztosítsanak évi 500 forintot; b) a minisztérium épületében kapjanak egy helyiséget, ahol a filoxérára vonatkozó iratokat, könyveket, preparátumokat elhelyezhetik; c) kapjanak három utazási szabadjegyet, amellyel a vidéki vizsgálatokra és ellenőrzésekre utazhatnak; d) a gyanús tőkéket a helyszínen vizsgálják meg és a postai szállításukat tiltsák be. A Phylloxera Albizottság fenti előterjesztését a miniszter jóváhagyta, illetve annyiban módosította, hogy a szabadjegy helyett az utazási költségek alkalmankénti visszatérítését biztosította. A minisztérium fenti, lényegesnek aligha minősíthető módosítása elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy az Országos Phylloxera Bizottságon belüli nézeteltéréseket a felszínre hozza. A szénkéneg alkalmazását mindvégig ellenző Hermán Ottó, Than Károly és Wartha Vince most arra hivatkozva, hogy kívánságaikat nem teljesítették, 1880. jún. 5-én a bizottságban viselt tisztségeikről lemondtak. Az ezt követő — jún. 19-én — kilencedik alkalommal összeülő bizottság sorait nem csupán a belső ellentétek gyengítették, hanem a Tahitótfalu, Versec és Székesfehérvár szőlőskertjeiben felfedezett filoxéra elleni harc már erejét meghaladó feladatok elé állította. Ezen a megbeszélésen a közös megegyezéssel kimondott határozat csak arra terjedt ki, hogy tisztségeikről lemondjanak és egy új, nagyobb hatáskörrel felhatalmazott bizottság létrehozását javasolják.

45 A hatékony védekezés alapjainak lerakása Az Országos Phylloxera Bizottság rövid tevékenysége során számos olyan elvi döntést hozott, amelyeknek megvalósítását az eredményes védekezés érdekében sokáig halogatni nem lehetett. Ezért a filoxéra ügy területén jelentkező további feladatok végrehajtásának irányítását a kormány azokra a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium szolgálatában álló szakemberekre bízta, akik korábban a bizottság munkájában is részt vettek. Feladatuk ellátása során — 1880 nyarától — már jelentős mértékben támaszkodhattak az Országos Phylloxera Kísérleti Állomás munkatársaira. A május 8-án kiírt pályázat eredményeként jún. 4-én a Pancsován felállítandó Kísérleti Állomás vezetésével dr. Horváth Gézát, a Magyar Tudományos Akadémia tagját bízták meg. Az új intézmény irányítója Emődy József okleveles gazdasági mérnök és Petrovics István vincellér személyében egyelőre két beosztott szolgálataira számíthatott. A Kísérleti Állomás főnöke az alábbi feladatkörök ellátását vállalta magára: egyrészt a védekezés irányítását, amelyhez a kórokozó rovartani tanulmányozása, a mentesítési munkák felügyelete, valamint a fertőzés terjedésének lassítása tartozott, másrészt a filoxérának ellenálló amerikai szőlőfajták meghonosítását. Ez utóbbi célkitűzés sikeres megvalósítása érdekében 1880. júl. 22-én Emich Gusztáv és Horváth Géza külföldre utazott, hogy az amerikai szőlőfajtákkal Nyugat-Európában folytatott kísérleteket tanulmányozza.

46 45 Uo. Az Országos Phylloxera Bizottság kilencedik ülésének jegyzőkönyve. 1880. június 19. 46 OL, 168. — 1883 — 5 — 417. A phylloxera továbbterjedésének meggátlása céljából teendő intézkedésekről szóló törvényjavaslat indoklása. Bp. 1882. márc. 31. A két szakember Franciaországban, Németországban, Olaszországban és Svájcban járt.