Levéltári Közlemények, 58. (1987)
Levéltári Közlemények, 58. (1987) 1–2. - Soós László: A filoxéra elleni védekezés megszervezése Magyarországon, 1872–1881 / 229–249. o.
A filoxéra elleni védekezés Magyarországon 245 A kedvező tapasztalatokkal hazatérő két szakértő az amerikai szőlőveszszők azonnali beszerzését szorgalmazta, mivel csak az őszi megrendelésektől remélhették, hogy az alanyok a következő év tavaszára megérkeznek. A gyors intézkedés eredményeként Nedeczky Jenő Zala megyei szőlőbirtokost, aki rendkívüli tanárként a Magyaróvári Királyi Gazdasági Akadémián tanított, még augusztusban az Egyesült Államokba küldték, hogy a filoxérának leginkább ellenálló szőlőfajtákat megvegye. A tengerentúlra utazott szőlészünk nem csupán gyorsan tájékozódott, hanem rövid idő alatt több mint 100 ezer vesszőt és 20 doboz szőlőmagot vásárolt. A megrendelt alanyok 1881 elején megérkeztek, és a továbbszaporítás érdekében a közben berendezett farkasdi, szendroi és istvántelki kísérleti telepre kerültek. 47 A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter az Országos Phylloxera Kísérleti Állomás megszervezése mellett a másik fontos feladatának a fertőzött területek felderítését és feltérképezését tekintette. A gazdasági tanintézetek tanárai és a minisztérium szakemberei ehhez a nagy munkához önmagukban kevésnek bizonyultak. A kívánt létszámú szakértői gárda létrehozására egyetlen lehetőségként a középiskolákban természetrajzot oktató tanárok mozgósítása kínálkozott. Ezért a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium felkérte a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumot, hogy a felügyelete alá tartozó szaktanárok igénybevételét engedélyezze. Az igenlő válasz után a kiválasztottak 1880 júliusában Kassán, Tahitótfalun, Peéren és Versecen 2—2 napos tanfolyamon vettek részt. 45 A filoxéra jelenlétének felismerésére kiképzett oktatók (42 fő) valamint a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium szakemberei (18 fő) az ország különböző szőlő vidékein 10 hétig tartó vizsgálatot folytattak. Az 1880. szept. 15-ig tartó munka eredményeként 323.945 kat. hold szőlőterületen jártak és 29 helyen fedezték fel a kórokozó jelenlétét. Az ültetvények ellenőrzését 1881-ben is folytatták, és mintegy 108 ezer holdnyi terület bejárásával 15 alkalommal találtak rá a lappangó filoxérára. A frissen felfedezett beteg ültetvényeket a borászati kormánybiztos utasítására zár alá vették, a kisebb területeken a szénkénegezést is elkezdték. 49 Az 1880. év végén — a fenti vizsgálatok nyomán — az ismertté vált fertőzött helyek száma az előző évihez viszonyítva közel hatszorosára emelkedett, de a rovar elpusztítására alkalmazható módszert nem sikerült megtalálni. Mivel az óhajtott új eljárások kidolgozásánál a természettudományban jártas szakembereket nem nélkülözhették, ismét megalakították — igaz, módosított szervezeti felépítéssel — az Országos Phylloxera Bizottságot. Eme újjászervezett Országos Phylloxera Bizottság alakuló ülésére 1881. jan. 16-án került sor. Az új bizottság tagjainak létszámát a korábbihoz képest lényegesen megnövelve, 34 főben állapították meg. A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium által kinevezett szakemberek a törvényhozás, a minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, a gazdasági és szőlészeti egyletek és a szőlőbirtokosok soraiból kerültek ki, valamint beosztásánál fogva a delegáltak közé sorolták a Phylloxera Kísérleti Állomás vezetőjét. Az így összeállított bizottság 47 OL, K 168. — 1881 — 5 — 21700. Horváth Géza jelentése az Országos Phylloxera Kísérleti Állomás munkájáról. Bp. 1881. ápr. 3. 48 OL, K 168. — 1882 — 5 — 44348. Jelentés a phylloxera-ügyben 1872. évtől 1880. év végéig a FIK által tett intézkedésekről. Bp. 1881. 49 OL, K 168. — 1883 — 5 — 417. A phylloxera továbbterjedésének meggátlása céljából teendő intézkedésekről szóló törvényjavaslat indoklása. Bp. 1882. márc. 31.
